Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1941
28 » 6. Értelmi nevelés. Minden nemzet Istentől kapott hivatása, hogy a tagjainak leikébe helyezett szellemi kincseket kibontakoztassa s ezáltal őket a társadalom elifrétegévé nevelje. A gimnáziumi értelmi nevelés célkitűzése kettős. Egyrészt a nemzeti szellemű általános műveltség kincseivel akarja gazdagítani a tanulókat, másfelől a hazának értékes vezető- réteget nevel, amely hivatva lesz nemzete szellemi tekintélyét, kulturális fejlődését állandóan növelni. Bár az Ált. Utasítások főleg a nemzeti szellemű általános műveltséget hangsúlyozzák, a társadalom leendő vezetőrétege nem zárkózhatik el az európai eszmeközösség, világirodalmi műveltség, világpolitikai tájékozottság elől sem. Az értelmi nevelés a gimnáziumban kettős feladatot tűz maga elé: a tárgyi és az alaki képzés feladatát. A tárgyi képzés célja az általános műveltség keretébe tartozó ismeretek elsajátítása s egyben a magasabb tanulmányokra való előkészület. Ezért minden tantárgy óráin különös gondot fordítottunk arra, hogy tanítványaink az ismereteket alaposan és mélyen emlékezetükbe véssék. Tanulóink az önképzőkör szakosztályain belül szabadon fejleszthették ki érdeklődési irányuknak megfelelő egyéni, szellemi adottságaikat. A Gárdonyi-Társaság értékes irodalmi ülésein való részvétel gyarapította VII., VIII. osztályos tanulóinknak helyes kritikai érzékét, világi-irodalmi és általános műveltségét. Természettudományi ismereteik gyarapítása céljából az V. osztály fermészefrajzi, a VI. osztály kémiai, a VII. és VIII. osztály pedig fizikai gyakorlatokat végzeít. így e tárgyak keretében szépen érvényesült a munkáltató oktatás elve. Az osztályok nemes ambíciójának növelésére szolgáltak a nagyobb tanítási egység befejezése után kínálkozó házi tanulmányi versek. Az igazgató jelenlétében lefolyt versenyeknek igen nagy nevelőértéke volt a törekvés fokozása, a tudáskincs mélyítése, megbecsülése, s a gyengébb tanulók intenzívebb munkára való buzdítása. Az értelmi nevelés célkitűzésének fontos tényezője az alaki képzés, amelyre kiváló gondot fordítottunk. Legfőbb feladatát, a lelki tevékenységek gyakorlását a szellemi erők fejlesztését a leánytanulók sajátos psychikai képességeinek megfelelően igyekeztünk elmélyíteni, tökéletesíteni. A női lélekben rejlő érzelmi,-'képzeleti motívumok okos és tervszerű felhasználásával fejlesztettük tanítványainkban az értelmi, akarati, logikai képességet. Különösen felhasználtuk a latin grammatika matematika és a természettudományok logikus gondolkodásra nevelő, formális értékeit. Ráneveltük tanítványainkat a következetes lényeglátásra. Ennek birtokában a lényegtelen ismereteket mellőzve, az ismeretanyag magvát helyesen kiemelték minden tantárgy keretében. Feleleteikben tömörségre, szabatosságra, s a lélek kidomborítására, szoktattuk őket.
