Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1941

10 nél hamarább átcsússzék az érettségin, és soha többé ne kelljen köny­vet vennie a kezébe. A tanuláson kívül az önművelés hasznos eszközei az önképző­kör, kongregáció és más öntevékenységet igénylő ifjúsági egyesületek. Bármennyire irtózik is ettől a fokozottabb munkától az ifjú természet, mégis jótékonyan hat lelkűkre a szabadon választott szakirányú te­vékenykedés. Bevezeti őket, megkedvelteti velük a komolyabb, tudo­mányos elmélyülést. A szellemi elfoglaltság fegyelmező értéke is nagy. Az ábrándozásra hajlamos leányleiket intenzív értelmi munkához szok­tatja. Ez a céltudatos szellemi munka és az ebben talált magasabb- rendű öröm, megőrzi a pusztán érzelmi motívumok kiélésétől. Legyen gondunk arra, hogy leányainkban a kultúra szellemi ter­mékeit illetőleg helyes, katolikus kritika fejlődjék ki. Szomorú tapasz­talni, hogy néha már 15—16 esztendős leányok érdeklődését csak a könnyű fajsúlyú, laza erkölcsi felfogású könyvek, színdarabok, mozik kötik le. A többi „oly unalmas!“ Ezekben talán még fel sem ébredt a magasabb irodalmi igény, mikor már nem egyszer — szüleik enge­dékenysége, hanyagsága, talán léhasága révén, el is romlott az ízlé­sük. Ne csak idegfeszülésf, izgalmat, romantikát keressen a fejlődő leány olvasmányaiban, hanem bukkanjon rá bennük a szép gondola­tokra, a helyes elvekre, a mély igazságokra. Becsülje meg a művészi stílust, és sajátítsa el az író csiszolt kifejezési készségét. Tudja biztos tájékozottsággal, kik azok az írók, akiknek munkáját nyugodtan ke­zébe veheti. Legalább addig, míg jelleme ki nem alakult, ne olvasson még ingadozó felfogására káros behatást gyakorló könyveket. Itt ter­mészetesen legfontosabb az, hogy felügyeletünk mellett, engedélyünkkel a gyermek csak szépet, nemeset, kifogástalant és értékeset lásson, halljon, olvasson! Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz, annyi nemzet kultú­ráját teheted magadévá. Szerettessük meg kis diákjainkkal — a tanár- lélek minden leleményességével — az idegen nyelveket. Vessünk szi­lárd alapokat, amelyre a nagy diák biztosan építhet, és amelyet a fel­nőtt tökéletesíthet. b) Igazán műveltnek csak az az ember mondható, akiben a szellemi kultúra szilárd jellemmel párosul. Ez a jellemnevulés az önnevelés leg­fontosabb területe, mert nemcsak a földi életre, hanem az örökké­valóságra is kihat. A hittan óra és osztályfőnöki óra elsősorban hivatott arra, hogy a gyermeklelkeí bevezesse a jellemnevelés iskolájába. Ezeknek az órák­nak meghitt légkörében állítsuk szemeik elé a szentek, a nagy embe­rek kikristályosodott egyéniségét. Gyújtsuk fel bennük a kövefniaka- rás szent tüzét. Ismertessük meg őket, ízleltessük meg velük a gya­

Next

/
Thumbnails
Contents