Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1940
10 A nehezen nevelhető gyermek. Kevés olyan területe van az emberi életnek, ahol elmélet és gyakorlat annyira szoros kapcsolatban lenne, mint a nevelés terén van. Jogos tehát, hogy a nevelhetőség kérdésének tárgyalását ezzel a problémával kezdjük: Mi a nevelés? „A nevelés nagykorúaknak kiskorúakra való egyetemes és tervszerű ráhatása a végből, hogy a fiatal nemzedék majdan egyéni és társadalmi feladatainak az erkölcsiség mértéke szerint tudatossággal és szabadsággal megfelelhessen“ mondja Fináczy Ernő (Világnézet és nevelés). Weszely szerint: „A nevelés azoknak a hatásoknak az ősz- szege, melyeknek célja a növendéket életfeladatainak megoldására képessé tenni“ (Korszerű nevelés, 20. o.). Végül idézem Imre Sándor meghatározását (Neveléstan 22. o.) : „A nevelés a közösség életéből fakadó s arra ható, az egyén kifejlődését tudatosan elősegítő, huzamos ideig tartó szellemi tevékenység, mellyel a fejlettség magasabb fokán lévők céltudatosan és tervszerűen alakítják a kevésbbé fejletteket, míg az alakítást az önállóság ki nem zárja. A nevelésben három tényező szerepel: a növendék, akit nevelnek, a nevelő, aki tudatosan és tervszerűen végzi ezt a munkát, végül az élet ezernyi rétegéből összeadódó imponderabiliák, melyek nem nevelnek, csupán alakítanak, s épp ezért hatásukkal elsőrendűen számolni kell. A nevelhetőség kérdése ma már nem vitás. De a fenti három tényező mindegyike önmagában is, együtthatásában is előmozdíthatja a nevelés lehetőségét. Amidőn tehát a nehezen nevelhető gyermekről beszélünk, tudnunk kell azt, hogy a nehezen nevelhetőség oka nem kereshető kizárólag a gyermekben, mert a gyermek, a növendék a nevelés komplexumának csupán egyik tényezője, hanem feltétlenül figyelembe kell venni a másik két tényezőt is. Nem szándékozom foglalkozni azokkal a gyermekekkel, akik öröklött, vagy szerzett súlyos festi vagy lelki, szellemi hiányosságaik miatt nem nevelhetők (idióták, stb.), vagy csak nehezen nevelhetők (siketnémák, vakok, súlyosan nyomorékok). Pontosan körvonalazva tehát feladatomat: a nehezen nevelhetőségnek arról az esetéről akarok beszélni, amidőn a gyermek, bár nem abnormális, mégis testi és szellemi alkata, körülményeinek és környezetének sajátosságai miatt a jó nevelő számára is nehezen nevelhető. Problémánk első fele: mik a nehezen nevelhetőség okai? Második fele: hogyan neveljük a nehezen nevelhető gyermeket?
