Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1938

27 a két tagozatnak (a leánygimnáziuminak és a felső leányiskoláinak) csak az alsó tagozata volt közös, a felső tagozaton pedig egy-két tár­gyon kívül majdnem egészen külön vált ez a két tagozat. Ennek a két tanulónak kedvéért külön tanárok alkalmazása külön osztálytermekkel egyáltalán nem volt gazdaságos. A fenntartó tehát célszerűnek látta az igazgató előterjesztése alapján a kereskedelmi iskolai, akkor még „felső leánykereskedelmi“ tagozatnak a beállítását is, amely a felső tagozaton szintén 3 osztályú volt. így született meg az első trifurkált leányközépiskola Magyarországon. Ezzel két célt ért el az iskolafenn­tartó. Eleget tett a nm. vkminisztérium követelményének, amennyiben beállította a leánygimnázium mellé a felső leányiskolái tagozatot. Ennek a felső leányiskolái felső tagozatnak a beállítása a kereskedelmi iskolai tagozattal már pénzügyi szempontból is megoldható volt, mert a felső leányiskolái tagozatnak pár növendéke miatt nem kellett külön tanár, külön osztályterem. Ez a két tanuló ugyanis bizonyos tárgyakat a leány­gimnáziumi ágazaton, bizonyos tárgyakat pedig a kereskedelmi iskolai tagozaton az ottani tanulókkal — minthogy a létszám is megengedte — közösen hallgathatott. A felső kereskedelmi iskolai tagozatnak a be­állításával a fenntartó a nagyközönség sürgető óhajának is eleget tett, amennyiben megnyitotta ezt a nagyon óhajtott szakiskolát. Ez a trifurkált leányközépiskola abból a szempontból nagyon üdvösnek látszott, hogy a négyosztályú közös alsó tagozat elvégzése után a tanulók megtalálták a tehetségüknek és hajlamuknak megfelelő iskolatípust. Azonban az élet útját állta e 3 típus ilyen közös kapcso­latának. A felső leányiskolái felső tagozat elsorvadt. Ide a következő évben már nem jelentkezett tanuló. A meglevő két tanuló is kimaradt. De másutt is elhalt a felső leányiskolái tagozat. A leánygimnáziumi és kereskedelmi iskolai tagozatnak, mint két ellentétes irányú iskola­típusnak ilyen kapcsolata pedig pedagógiai szempontból nem volt kívánatos s csakhamar megtörtént a szétválás. 1920-tól kezdve ismét önálló leánygimnázium lett intézetünk, mint amilyennek 1916-ban meg­indult, a kereskedelmi iskolai felső tagozat pedig a nm. vkminiszter úr 1920. évi augusztus 12-én kelt 72.000. VI. b. sz. rendeletével „Négyév­folyamú női felső kereskedelmi iskolává“ alakult át, majd a leány- gimnázium ugyancsak a vkminiszter úrnak 1927. évi 37.313. V. sz. ren­deleté alapján leánylíceummá. Azonban ez a leánylíceum csak rövid- életű volt. A szülők t. i. észrevették, hogy leányaik, ha latin nélkül tesznek érettségit, nem veszik fel őket az orvosi fakultásra a nyelv­történeti szakon, hacsak előbb külön érettségit nem tesznek a latin nyelvből. Egyre sűrűbben hangzott fel az óhaj különösen a bennlakók szülei részéről, hogy a főnöknő ismét kérje a leánygimnázium vissza­állítását. M. Lengyel Júlia, akkori főnöknő hajlott a szülői társadalom kívánságára, de mert maga is át volt hatva a klasszikus tanulmányok

Next

/
Thumbnails
Contents