Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1938
17 is a kedvükért gyerekek, ne adjunk a kezükbe akármit és ha nem volna időnk vagy türelmünk valamit elolvasni, forduljunk az iskolához, ahol a mienkhez hasonló szeretettel és féltő gonddal veszik körül a gyermek lelkét a nevelő tanárok és kérjünk tőlük tanácsot, útbaigazítást. Katolikus főigazgató urunk mind a legutóbbi látogatása alkalmából, mind nagyérfékű körlevelében is megemlítette, hogy a budapesti szülők nagy örömmel fogadták az iskolának feléjük nyújtott segítőkezét és az iskolák össze is állították a már meglevő könyvek sorozatát, korok szerint, majd figyelemmel kísérve az újonan megjelent műveket, bővíteni fogják állandóan. Ez részben már nekünk is megvan és örömmel csatlakozunk továbbra is a tervhez, csak tessék bizalommal hozzánk fordulni. Megkönnyíti munkánkat, állami főigazgatónk, Újvári Lajos nagy örömet szerző újítása, amennyiben a múlt év végén nyitott egy rovatot erre a célra a Tanügy hasábjain. Ennél hivafottabb vezetőnk és példánk nem is lehetne. Fogjunk is össze mindnyájan a lelkek nevelése és nemesítése nagy munkájában és kérjük erre mindennap az Úr Jézus áldását, hisz jól tudjuk, hogyha mi vagyunk is a magvetők és a vetés gondos őrzői, Ő az aki a termést biztosítja. Olyan lelkesen énekelték kis leányaink az eucharisztikus ünnepeken: Az egész föld legyen oltár, virág rajta a szívünké de mondjuk így Tóth Tihamérral, kehely rajta a szívünk. Igen, legyen kehely a szívünk, amelyben állandó lakása van az eucharisztikus Jézusnak, s amelyből, az ő drága vérének éltető forrása buzog, amely csak tiszta, érintetlen lehet, amelyből erőt nyernek az élet minden küzdelmére. Boruljunk le Ő előtte mi is, különösen most, amikor még szemünk harmatos a hála könnyétől, Ő előtte, aki a várt vérözön helyett virágesővel, örömkönnyek ragyogó gyöngyeivel borította el drága katonáinkat, Aki megengedte, hogy a tankok dübörgése helyett a lelkesedés mámora rengesse meg az édes magyar haza minden rögét és tegyünk egy nagy ígéretet. ígérjük meg Neki, hogy a Hungária kezében büszkén lobogó, legendás hírű magyar zászló köré liliomos leánylelkeket állítunk, nevelünk. Fehér liliomokat, melyeket a tiszta, szent és magyar ideálokért való, égő lelkesedés ragyogó fénye sugároz be. És kérjük Őt, ihlesse meg nagy magyar íróink lelkét, hogy ne a hibákat idézzék elénk nemzetünk történetéből, hanem a szépet, nemeset, buzdítót és így legyen minden könyvük erős alátámasztó pillére a mai nevelő munkának. így összefogva az Isten és hazaszeretet jegyében, nevelhetünk boldog, áldozatos és hűséges, jó édesanyákat Nagyasszonyunk és dicső első szent királyunk, Szent István országának, Nagy Magyarországnak. M. Orsovai M. Margit I. B. M. V. 2
