Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1938
14 kacagni, élvezni kis lányainkat, hadd legyen ez a hangulat lelkűk alaptónusa, hiszen ez az élet még nem fullad csalódásba, nem csal könnyet azután a szemükbe, hacsak nem az egészséges öröm és kacagás könnyeit. Az meg csak hadd ömöljön, bár soha másra ne változnék. Kísérjék az itt megismert írók tovább az ötödik és hatodik osztály növendékeit is, gondoskodunk amellett arról is, hogy megszeressék a történelmi regényeket. Megismerik Dénes Gizella, Bokor Malvin könyvein át a magyar nép édes-bús gyermekkorát, küzdelmeit kifelé és befelé. Beletekinthetnek a Quo Vadis, Fabiola, Ben Húr, Adjátok Meg lapjain át a kereszténység vérzivataros, de diadalmas előretörésébe. Spillmann és Orczy Emma könyveiben szinte előttünk játszódik le a francia nép erőszakos, sötét, de a jót le nem gyűrő tragédiája. Tamás bátya kunyhója, az Alpesi fények, Guadelupe, Vér és kard között már az új és legújabb korok küzdelmeibe engednek betekintést, gyönyörű lelkeket állítva szemük elé. Komolyodik a történelmi regények hangja a VII—VIII. osztály könyveiben, hazai téren Mérey Margit, Tarczai György művei, idegenből Sienkiewitz, Crawford munkái tágítják ismeretkörüket. A történelmi művek mellett itt jelennek meg a leánylélek problémáit tárgyaló könyvek. És ha még nincs is kimondottan Tóth Tihamérunk ezen a téren, sok nehéz kérdést megközelítenek már Csaba Margit, Gergely Jolán és Stadler Frida munkái. A Művelt lány, Hivatás vagy Robot, Amit egy nagy lánynak tudni kell soraiban sok heiyes irányítást, hasznos tanácsot, megoldást talál kételyeire a gondolkodó, modern leány, ha az élet komoly kérdéseivel behatóan, a modern szó helyes értelme szerint foglalkozik. A Szeretnéd, ha szeretnének, pedig olyan vonzó, lebilincselő képekben állítja elénk a kedves, mindenkit megnyerő, értékes leány képét, hogy amint kívánatosnak tartanám, ha minden ember naponta legalább egy-két sort olvasna a könyvek-könyvéből, a Szentírásból már gyermekkorától kezdve, úgy ezt a művet is ott szeretném tudni a mai fiatal lányok asztalán, mint meghitt barátot, akitől mindennap legalább egy kérdést és arra a feleletet ellesni. Magáévá téve ezeket a kedves gondolatokat, föltétlenül könnyebben sikerülne azoknak valóra váltása mind a maguk, mind környezetük áldására. Ezen a fokon tévedhetünk szerintem legkönnyebben a jó könyvek kiválasztásában, bár hangsúlyozom, itt nyilvánítom leginkább tisztán egyéni felfogásomat, ha esetleg maradinak mondanának is sokan. Nem tartom ugyanis helyesnek a direkt felnőttek számára írt történelmi regények olvasását érettségi ellőtt álló leányainknak sem. így Dénes Gizella és Gulácsy Irén komoly történelmi műveit sem. A mai írók majdnem kivétel nélkül belekeverik munkáikba az erősen reális irányzatot és szerintem ezek elolvasásának idejét nyugodtan áttehetjük a tanulmányok befejezése utáni időre. Tartalmilag már úgy is letárgyal
