Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1936

4 olyan, mint az aranyat rejtő kőszikla, egyszerű falai értékes műkincse­ket őriznek. Mechelangelo remekművei beszélnek a falakról, a csodá­latos lángelme Istentől ihletett művészetéről. A síremlékeken elhelye­zett alakok: az éj és a nap, a hajnal és az alkony allegorikus szobrai­ban gyönyörködtünk. A templomban a híres szószéket csodáltuk meg, amelyről Savonarola igéző böjti prédikációit farfoífa. Dante házát megnézve, eljutottunk a Santa-Croce templomba, ahol a legművésziesebb síremlékeket láttuk. A középkor szelleme sugárzik a falakról. Itt minden a múltra, a nagy szellemekre emlékez­tet. Kétoldalt csodás remekművek őrzik a halhatatlan művészek nevét. Ide állított emléket az utókor Firenze száműzött költőjének, Daniénak. Sajnos, igen kevés volt az a néhány óra, amit az Uffizi meg­tekintésére szentelhettünk. Pedig naphosszait lehetett volna gyönyör­ködni egy-egy terem festményeinek szépségében. A hatalmas oszlopcsarnokon áthaladva, a Piazza della Signoriára érkeztünk. Itt volt a köztársasági élet középpontja. Itt áll a régi város­háza, a Palazzo Vecchio. Itt folytak le Firenze város véres belviszá­lyái, a véget nem érő vendetták. A téren tisztelettel álltuk körül a kerek márványlapot, amely a lánglelkű szónok, Savonarola máglya­halálának helyét jelzi. Fájó szívvel mondtunk búcsút a virágok városának, s utunk a várkoronás hegyekkel behintett Umbrián és az örök városon keresztül Nápolyba vitt. Autocarokon körsétát tettünk a városban, közben betér­tünk a székesegyházba. Rövid ima után a templom művészi szépségé­ben gyönyörködtünk. Különösen Szent Januárius kápolnája ragadott meg bennünket pompájával. Nagy lelkesedéssel szemléltük a nápolyi Nemzeti Múzeumban az ókori szobrokat. Tetszésünket különösen megnyerte egy Venus-szobor. A művész Venus istennőt fiatalságának üde szépségében ábrázolta. Nápoly gyönyörű panorámájában, a tenger fönségében, a füstölgő Vezúv szépségében a város egy kiemelkedő részéről gyönyörködtünk. Igen kedves délutánt töltöttünk Pompeiben, ahol a romok és narancslugasok között vidám felvételt készítettünk. Fáradtan, igazán zarándokmódra mentünk a csodatevő Szűzanya templomához, amely már az új Pompeiben épült. Buzgón kértük segítségét otthon maradt szeretteinkre és további utunkra. Capriba utazva, a haragos tenger hullámai bosszút álltak rajtunk. Bizony, a vidám kis csapat hamar elcsendesedett a hajón. De minden kellemetlenség ellenére, a sziget szépségét és a morajló tengert igaz örömmel élveztük. Utunk tovább vitt vágyunk megvalósulása felé. A vallásos kegye­let érzelmeivel vártuk az órát, amelyben az örök város mártírok véré­től áztatott földjére léphetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents