Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1939
23 csodálatos, milyen szépen viselkedik* különben csatatérré alakítja a lakást. Annyit elgondolkozom a jó Isten utain. Osszetépi a régi szálakat, elviszi, akik legtöbbet áldoztak értünk és ad helyettük másokat, akikért élve, van célja életünknek.» Találkozónk lesz. Vitéz Ghyczyné Huszár Lenke jó nevelő és háziasszony. Baloghné Hayde Erzsébet: «Kassára kerültünk, olyan szép itt minden! Felemelő az a nemzeti öntudat, amely 20 év alatt megőrizte magyarságát. Várom a Kassára kiránduló egrieket a régi szeretettel.» Herke Rózsi: «Jólesik ismételten kifejeznem ragaszkodásom az intézethez és szelleméhez. Elfoglalt vagyok, most készítem a szak- dolgozatom Pájer Antalról. A szépirodalommal is próbálkozom, csak az egészségem lenne erősebb.» Halmay Márta: «Szívesen válaszolok, hogy az én szerény kis virágszálam is növelje a hóvirág-csokrot. A nyáron öcsémet készítettem elő a katonaiskolai felvételire, ősszel sok izgalmunk volt felvidéki rokonaink miatt, annál boldogabban mentem el a kassai bálba. Itt találkoztam Puskával és Nusival, az utcán Gál Icával, aki egy félig tót faluban tanít. Pesten Pillér Lilit is felkerestem, szorgalmasan tanulja a gyorsírást. Edittel, Hússal is találkoztam, szóval az ösz- szes bennlakó társaimmal. A nyáron Olaszországba készülünk.» . Havas Klári zöldkeresztes nővérnek készül, nagybeteg volt. Hozmán Magda postadíjnok Kisújszálláson ; Ágnes Miskolcon van. Horváth Bözsi I. éves, hivatásos orvostanhallgató. Des Esherolles-né Istvánffy Anna : «A kis körlevél eszembe hozza, hogy ismét lepergett egy év, kevesebbek lesznek vágyaink. Pusztai magányomban gyermekeim édes kacagása teszi derűssé napjaimat. Mária előbb tudott keresztet vetni, mint beszélni. Kis fiam is eleven, de szófogadó, velük vagyok mindig. Azóta megpróbáltatások is értek, de a jó Isten kegyelme és az intézetben tanult kötelességérzet erőt adott elviseléséhez. Végtelen hálával gondolok minden kedves Materre s a sok szép órára!» Mi is szeretettel emlékszünk vissza, imáinkba zárjuk! Dr. Gábor Sz.-né Kovács Olga: «Nagyon köszönöm a Hóvirágok fáradozásait, a ránk szállingózó hideg hópelyheket olvasztja el az intézeti évekre való gyöngéd emlékezés.» Cs. Kovács Mária: «Mi, a fészekből kirepültek, sokszor gondolunk a meghitt kongregációs gyűlésekre, amely oly nagy lelki megnyugvást jelentett. Édesanyám és otthonom nélkül nehéz életsors várt rám, de a nevelésemen keresztül nyert értékekkel győzedelmés- kedem a küzdelmekben'.-»