Állami gimnázium, Eger, 1939

30

festőművészete. Karenovics József: Szellemi táplálkozásunk. Komáromi Ödön: Hymnus a zenében.

1911- ben: Jablonszky Flóris: Eger vidékének geológiai viszonyai. Kiszely Imre: A szenvedélyekről. Lányi Kornél: Kémia és kémiai ipar. Tóth Gyula: A tájképfestészetről. Klauber Frigyes: Goethe Faustja és Madách. VighBéla: Természettudományok és a materializmus.

1912- ben: Klauber Frigyes: Gróf Széchenyi István. Takács Andor: Képek a régi magyar irodalomból. Dr. Dengi János: Rafael Madonnái. Dr. Schiff Péter: New-York. Tóth Gyula: A tájképfestészetről.

1913- ban: Takács Andor: Képek a magyar képzőművészet múltjából. Kántor Nándor: A Föld a világűrben. Klauber Frigyes: Egy fejezet a legújabb magyar dráma történetéből. Böröczffy Kálmán : A francia gothika Dr. Dengi János: Rousseau.

1914- ben: Klauber Frigyes: Néhány kérdés a lélektan köréből. Bertalan József: A sugárzó energiáról. Dr. Schiff Péter: Az ausztráliai szigetek. Dr. Janák Viktor: A lengyelek jellemvonásai és történeti szerepe az újkorban. Baranyó Ernő: Az ősember. Takács Andor: A matyókról.

1915- től 1922-ig szüneteltek az ismeretterjesztő előadások.

1922- ben: Dr. Habán Mihály: Világítás hajdan és napjainkban. Fénytünemények. Mi a fény ? Kántor Nándor: A csillagok világából. Dr. Király István: A házasság története, különös tekintettel a primitív emberre. Dr. Bárány László: A nádas élete. Az állat és növény együttélése. Vucskits Jenő: A művészet fizikája és metafizikája.

1923- ban: Dr. Bárány László: Az erdő élete. A növények mozgásai. Dr. Philipp Kálmán: Az újkori francia dráma. Loykó Béla: A távíró. A telefon.

VI. Az intézeti Értesítőben közzétett értekezések.

1891—92-ben: Bergmann Ágost: Ünnepi beszéd I. Ferenc József koronázásának huszonötéves jubileumára. Kemény Ferenc: Az alreáliskolák; statisztika és pályaválasztás. 1892—93-ban: Kemény Ferenc: Szvorényi József. Kempelen Radó. Schvarcz István. Orlovszky István: A Kempelen-féle rovargyüjtemény névjegyzéke. Kemény Ferenc: A reáliskola viszonya a gimnáziumhoz és a csonka középiskolák. 1893—94-ben: Kemény Ferenc: Az iskolaépület története. 1894—95- ben: Hegedűs Pál: A nyelvek és irodalmak tanításának módszeréhez. 1895—96- ban: Gyöngyösy László: Az iskola és a társadalom. 1896—97-ben: Dr. Cserey Adolf: Az egri melegvíz kémiai elemzése. Babiák Nándor: A virtuális munkák elve a középiskolai fizikában. 1897—98-ban: Dr. Rózsa Géza: Szellemjelenések a tragédiában. 1898—99-ben: Gagyi Dénes : A kuruc idők epikája. 1899 — 1900- ban: Otrok Mihály: Törring mint lovagdrámaíró és a német lovagdráma hatása irodalmunkra. 1901—2-ben: Otrok Mihály: A direkt módszer az idegen nyelvek tanításában. 1903—4-ben: Vigh Béla: Groszbauer József. (1857—1903.) Vigh Béla: A szülőkhöz. 1904—5-ben: Baranyay József: A vallásosság az iskolában. Prodán Gyula: Adatok Eger környékének flórájához. 1905—6-ban: Dr. Elek Oszkár: Elméletek az akaratról. Prodán Gyula: Adatok a Bükk előhegyeinek flórájához. 1906—7-ben: Pécsi Ottmár: Szemere Pál mint költő és nyelvész.

1907—8-ban: Kántor Nándor: A differenciál és integrál számítás elemei. 1908 — 9- ben: Karenovics József: Erkölcsi nevelés. 1909—10-ben: Mikus László: Ünnepi beszéd Gróf Széchenyi István halálának félszázados évfordulóján. Pécsi Ottmár: Szemere Pál mint esztétikus és kritikus. 1910—11-ben: Böröczffy Kálmán: Felvilágosodás és irodalom a 18. században. 1911 —12 ben: Lányi Kornél: Az anyag