Állami gimnázium, Eger, 1939
21 1913 ban 35 tanuló Krassó-Szörény vármegye bányavidékeit tanulmányozta Takács Andor és Lányi Kornél vezetésével. A világháború előtt utolsó nagyobb kirándulását az intézet a Vág völgyébe rendezte. A világháborúban s a következő nyomorúságos években csak a város környékén volt tanulmányi kirándulás 1922-ben Budapestre, Ózdra és Nádasdra, 1923-ban Egercsehibe, 1924-ben Bélapátfalvára, 1926-ban Hatvanba a cukorgyár megtekintésére rendeztek kirándulást. 1928-ban a tanulók egy csoportja a lakihegyi rádióállomást és a Stúdió helyiségeit tekintette meg. 1929-ben Miskolc nevezetességeit, a Szeleta barlangot, az avasi ásatásokat s Lillafüred környékét tanulmányozták 1931-ben 32 tanuló Párád fürdőt, a recski réz- és aranybányát s érczúzót tekintette meg. 1936-ban és 1937-ben a tanulók egy-egy csoportja Budapestet kereste fel. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy tanulóink szegénysége s a kirándulási alap csekélysége lehetetlenné teszi, hogy nagyobb távolságra többnapos kirándulást rendezzünk. Még Budapestre is 1914. óta csak négyszer utazhatott a tanulók egy-egy kis csoportja. Tanulmányi kirándulásaink tehát csak a város környékére, legföllebb a szomszédos megyékre szorítkoznak, pedig a tanulók látókörének kiterjesztésére nagy szükség volna. Reméljük, hogy a jövőben ezen is segíteni tudunk. Rajz, ének, zene. A rajz tanítása a tanulók szépérzékének fejlesztését és sokszor művészi képességeiknek kibontakozását eredményezte. Az intézet rajztanárai egytől-egyig kiválóan alkalmasak voltak erre a feladatra. Kiss Alajos akadémiai festő több értékes oltárképet festett. Az ő ecsetje alól került ki Ferenc József és Erzsébet királyné arcképe a díszteremben. Bajzáth Lajos is nagy tehetséggel kezelte ecsetjét. Tóth Gyula, az intézet 27 évig tanító rajztanára, az Egri Képzőművészeti Egyesület oszlopa volt. Több képét állították ki tárlatokon. Néhai dr. Mandola József és Jablonszky Flóris tanárok művészi arcképei az ő keze alól kerültek ki. Az ő irányítása mellett festették intézetünk tanulói dísztermünkben Magyarország vármegyéinek címereit. Intézeti zászlónknak is eszmei tartalmat az ő ecsetje adott. Mintázásban is mestere volt tanítványainak. Biztos kezekben van ma is a tanulók művészeti irányítása. Szerencsy Zoltán tanár, festőművész, 1922—23-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult s már 1924-ben a Szinyei - Társaságtól képeiért kitüntető és dicsérő elismerést kapott. 1930—32-ben állami festészeti ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricum tagja. 1937-ben a Képzőművészeti Főiskola kitüntető érmét nyerte. Képeket állított ki a Műcsarnokban s a Nemzeti Szalonban. Az ő művészi irányítása biztosítéka a tanulók fejlődésének. A műalkotások ismertetése a legújabb Tanterv alapján igen fontos az esztétikai nevelés szempontjából. Szerencsi Zoltán tanár állandóan bemutatja a magyar művészek munkáit. Az intézet 1911 óta 7 rajzkiállítást rendezett nagy sikerrel. A jubileumi év kiállított anyaga is Szerencsy Zoltán tanár kiváló művészi irányítását bizonyította. Az énekkar már 1891-ben megalakult Bergmann Ágost tanár vezetésével s az ünnepélyeken szép sikerrel szerepelt. Vezetője 1894—95-ben Lányi Ernő, a kiváló zeneszerző volt. Ezután 8 éven át Izsépy Béla vezette s a milléniurai ünnepségen nagy sikerrel szerepelt
