Állami gimnázium, Eger, 1939
\1 gyát képezte. A következő években a fokozatosan kidolgozott állandó tanmenet szerint tanítottak. Az iskola tanári kara buzgó munkát végzett már az első, években is a nevelő-oktatás terén s ebbe a szülőket is iparkodott belevonni. Értékes pedagógiai gondolatokat találunk már 1895-ben Gyöngyösy László «Az iskola és a társadalom» című munkájában. Célja; hogy a szülők és a társadalom figyelmét felhívja, érdeklődését felkeltse az iskola nevelő-oktató munkájával szemben. Vigh Béla igazgató az Értesítő lapjain szól a szülőkhöz. Kéri őket, hogy kapcsolódjanak bele az iskola nehéz, de nagyfontosságú nevelő-oktatói munkájába. Szeretné kiirtani a közömbösséget az iskola munkájával szemben, az anyagias gondolkodást. Kitűzi az iskola végcélját: a valláserkölcsi és nemzeti alapon álló művelt, tevékeny, eszméiért harcolni kész jellem kiformálását. Örök értékű tanácsokat ad a szülőknek a nevelésben s az iskola nemes céljainak támogatásában. Hangsúlyozza, hogy úgy az iskolában, mint otthon a szeretet és jó példa legyen alapja a nevelésnek. Kéri a szülőket, hogy valláserkölcsi alapon irányítsák gyermekeiket. «Szellemi világunk legértékesebb javait: az igaz, jó és szép fogalmát a vallástól el nem választhatjuk. Nincs sivárabb annál az életnél, amely a vallás iránti közömbösségen épül fel. Hisz bármilyen képzett is az ember elméje, a legnemesebb, a legüdvösebb eszmékért lelkesedni s küzdeni nem képes, sem önzetlen és hazafias tetteket művelni valláserkölcsi alap nélkül.» Sok nehézséget okozott a gyakori tanárváltozás és többször a kevés tanerő. Állandó a panasz 1914-ig, hogy a tanulók közül sok inkább gyakorlati pályára volna való, de a szülők a polgári iskola hiányában a reáliskolába adják be őket. Ezeknek gyenge képessége rontotta a tanulmányi eredményt. A tehetségesebb tanulók általában a ciszterci gimnáziumba iratkoztak be. Sokszor olvassuk, hogy tehetségesebb tanulóink egy része is átvándorolt a szomszédos intézetbe. Helyükbe onnan kirostált tanulók jöttek a reáliskolába s okoztak nagy nehézséget. Ez az állapot azóta is így maradt. Tagadhatatlanul nehéz munkát ró ez intézetünk tanáraira. Igaz, hogy néha örömet is okoz, ha a mi oktatónevelő munkánkkal sikerül értéket alkotnunk az eldobott, hasznavehetetlennek nyilvánított anyagból. A tanulmányi eredmény 1910. után évről-évre örvendetesen javult. Még 1917-ben is megállapítható, hogy a tanulók kötelességtudása kevés kivétellel a nagy időkhöz méltó volt. 1918-ban azonban már látszik a négyéves háború hatása. Érezhető a család részéről a kellő támogatás hiánya. A családi és társadalmi élet hátrányosan befolyásolja a tanulókat iskolai kötelességeik pontos teljesítésében. Az iskola rendkívüli állapota, az intézeti épület, felszerelések és kellő számú tanár hiánya is nagy nehézséget okozott. De a kevés tagból álló tanári testület küzdve a megélhetés gondjaival mindezen nehézségeket elismerésre méltó buzgósággal törekedett elhárítani. A Károlyi kormány és a proletárdiktatúra korszaka tanulmányi és fegyelmi szempontból egyaránt káros volt. Habán Mihály dr. igazgató a tanári karral együtt 1919-től nagy erővel törekedett a bajok orvoslására, a hiányok pótlására, a komoly munkára való nevelésre. Az iskola és a szülői ház kapcsolatainak mélyítésére először tartottak szülői értekezleteket s ezentúl minden évben rendszeresítették. Az 1924. évi XI. te. továbbra is reáliskolának hagyta meg intézetünket, de érettségi bizonyítványa valamennyi főiskolára jogosított. Az 1925. évben zászlót szentelt az intézet. «A díszes selyemzászló megszentelve és megáldva élniakarásunknak, jobbá és nemesebbé levésünknek magasztos, szent szimbóluma. A zászlón az ellenségen győzedelmeskedő Hungária <í __-2----
