Állami gimnázium, Eger, 1927
4 1902-ben, s a tanárit 1904-ben. Már az egyetemen kivált szaktársaí közül. A fiatal tudós matematikus egy-két pályamunkájával s doktori értekezésével nagy sikereket ért el, társai és tanárai nagy reményeket fűztek hozzá. Az 1902/3. tanévben kezdte meg helyettes tanári szolgálatát a ceglédi áll.főgimnáziumban, honnan egy év múlva a kis erdélyi Erzsébetvárosba helyezték át. Itt 1909-ig működött. Közben rendes tanárrá nevezték ki 1904-ben. Az 1909. évi nagy szünidőben továbbképzése céljából a kies Neckar-parti Heidelberg egyetemén Lénárdnak, a híres fizikusnak előadásait hallgatta. Alig érkezett haza külföldi tanulmányútjá- ról, áthelyezték a budapesti VII. kér. István-úti áll. főgimnáziumba, hol 1912. szeptember haváig tanított. Mindkét szaktárgyában kiváló tanár, tanítási és fegyelmezési módszerében, a kötelességteljesítésben követendő mintakép volt. Tanárságának első éveiben mind külföldön, mind hazánkban élénken foglalkoztatták a matematikus tanárokat a középiskolai matematikai oktatás reformálására vonatkozó kérdések, melyek közül a leglényegesebb ama követelés volt, hogy a függvény fogalma legyen az egész matematikai tanítás gerince és a tanulók a legfelső osztályokban a differenciál- és integrálszámítás első elemeivel is megismerkedjenek. Több hazai középiskolában is történtek kísérletek a reform szellemében való tanításra, bár azt az akkori tanterv még nem kívánta. A megboldogult is a reform szolgálatába szegődött s annak intenciói szerint rendezte be tanítását. Ebből az időből származik az erzsébetvárosi áll. főgimnázium 1908/9. tanévi értesítőjében és kiilönlenyomatban is megjelent munkája, melynek címe: „A differenciál- és integrálszámítás elemei alkalmazásokkal.“ E munkájában azt a módszert mutatta be, mellyel éveken át a reform szellemében végezte a matematika tanítását. Dr. Habán Mihálynak ezen értekezése az elsőknek egyike, mely e tárgyban magyar nyelven megjelent. 1912-ben új munkakör nyílt meg számára. A minisztérium az akkor megalakult liptószentmiklósi főgimnázium igazgatójává nevezte ki. A nemzetiségi vidéken épült, fontos kulturmissziót teljesítő főgimnázium megszervezése és fejlesztése dr. Habán Mihály nevéhez fűződik. S a kiváló tanár kiváló igazgató is lett. Iskolájának paedagógiai irányítását, adminisztrációs ügyeinek vezetését mintaszerűen végezte. 1919-ben a cseh megszállás következtében azonban szeretett iskolájából menekülnie kellett. így került a legbizonytalanabb időben intézetünkhöz. Mióta annak vezetését átvette, minden működése abban összpontosult, hogy intézetünket, amelyet most már elvesztett első iskolája helyett a magáénak mondhatott, fejlessze, jó hírnevét emelje és megszilárdítsa. Az 1919/20. tanévtől kezdve (a proletárdiktatúra bukása után) fokozatosan arra törekedett, hogy az intézetben mind tanulmányi, mind fegyelmi tekintetben a békebeli nívót elérje s e célját mindig jobban és jobban
