Állami gimnázium, Eger, 1927
8 tanulók ingyenes gyógykezelésével az ifjúság körében mindenkor igaz tiszteletet és tekintélyt biztosított magának. Kedves egyéniségével, előzékenységével és az iskolához s a tanári testülethez Való ragaszkodásával pedig mindnyájunk szeretetét és nagyrabecsülését vívta ki, úgy hogy méltán fájlaljuk körünkből való távozását. Helyére a VKM. dr. Temesváry István egri járási tiszti orvost alkalmazta. A tanárok egészségi állapota kielégítő volt. A megboldogult igazgató hosszabb ideig tartó, súlyos betegségén kívül csak rövidebb ideig (1—7 napig) tartó beteges- kedések fordultak elő. Baranyó, Czunya, dr. Király, Lemle, Bánhidv és Vezér tanárokat kellett e címen helyettesítenünk. Tanári pályáján nevezetes határkőhöz érkezett Czunya Sándor, ki a folyó tanévben 30. szolgálati évét töltötte be. Ez időből 25 év jut iskolánkra s e negyedszázad alatt soha nem lankadó buzgósággal teljesítette hivatását. Őszinte szívből kívánjuk, hogy a jó Isten munkabírását, munkakedvét és buzgóságát a magyar kultúra érdekében, apai gondoskodását pedig a rábízott gyermeksereg érdekében továbbra is tartsa meg, hogy még sok derék ifjat nevelhessen hazánknak. A tanárok intézeti munkakörét külön fejezetben közlöm. E helyen egyéb munkásságukat említem meg. Dr. Király István az érseki rk. leánygimnáziumban latin nyelvet tanított he,*i 8 órában. Czunya Sándor a közigazgatási tanfolyamon német nyelvet tanított heti 2 órában. Dr. Bárány László az egri 14. honvéd gyalogezred altisztjeinek népfőiskolái fanfolyamáf vezette s előadja a földrajzot heti 2 órában; ugyanott előadta a történelmet dr. Király István heti 2, Czunya Sándor a magyart heti 1, dr. Loykó Béla pedig a fizikát, számtant és mértani heti 4 órában; Sápy Dezső ref. hitoktató pedig a hittant adta elő heti 1 órában a polgári fiúiskolában rendezed katonai tanfolyamon. Irodalmi és társadalmi tevékenység, előadások. 1. Dr. Bárány László a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának válasz’mányi tagja; a Gárdonyi Társaság főbikára. Megjelent cikkei: A siroki iufapiramísok (Földr. Közi.); Tájrajz a középiskolai földrajzoktatásban (M. Művelődés); A Bélkő (Turistaság és Alpinizmus); Az Imókő, Elmúlás a rónán, Az öreg tölgyfán (Ifjúság és Élet); A hetedik, Tantalusz szerepében, Tavasz a Szilmegen (Magyar Vadászujság). Anróbb közlemények és könyvismertetések ugyanezen folyóiratokban. — 2—3. Baranyó Ernő és Bánhidy Ödön feladatokat tűztek ki a Középísk. Math, és Fiz. Lapokba. — 4. Kántor Nándor a Gárdonyi Társaság r. tagja és pénztárosa. A Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének választmányi tagja. A tanárok özvegyeit és árváit segítő országos egyesület egri fiókjának elnöke. Feladatokat tűzött ki a Középiskolai Math, és Fiz. Lapokba. — 5. Dr. Király István a Gárdonyi Társaság r. és számvizsgáló tagja. — 6. Lemle Rezső a Gárdonyi Társaság r. tagja. — 7. Tóth Gyula az egri képzőművészeit egyesület tagja. Kiállította a „Nemzeti Szalon“ kebelében a „Megváltás Ígérete“ és a „Túlvilág1“ c. kompositióit, valamint több kisebb tájképet és csendéletet. — 8. Sápy Dezső felolvasát tartott a ref. egyház egyik vallásos estéjén: „A keresztyén ifjúsági egyesületek munkája és terjedése hazánkban“ címen. A TANULÓK. A felvett rendes tanulók száma 319 volt, 38-cal kevesebb, mint tavaly. Az apadás oka, hogy az I. osztályba már a második éve aránylag kevés tanuló iratkozott be (Az I. osztályba felvett rendes tanulók száma az 1925/26. tanévben 90, 1926/27-ben 39, az idén pedig 37 volt.) E csökkenésnek egyik oka mindenesetre a háborús évekre eső kevesebb születésben keresendő, de ehhez másik ok gyanánt hozzájárulnak a nehéz gazdasági és megélhetési viszonyok is. Legtöbb tanuló (73) a III. osztályba iratkozott be, úgy hogy ezen osztályt 36, illetve 37 tanulóval párhuza- mosítanunk kellett. Osztályaink száma tehát az idén is 9 volt. Legnépesebb volt a IV. és VI. osztály, 49 illetve 44 beírt tanulóval. A tanulmányi előmenetel a múlt évihez képest sokat javult. Tavaly a rendes
