Állami gimnázium, Eger, 1923

4 tiszta típusok is eltolódhatnak a magukkal ellenkező irányba, de aze'rtr hajlandóság szerint az összes fajok ebbe a két alaposztályba sorolhatók. H doktriner típus a rációt fogván fel világteremtő elvnek, úgy véli, meg: tudja konstruálni az egész világot a rációból: Kanttól Ficbteig, Hegelig, Scbellingig, Nitzscbeig iskolás példája ennek az egész német filozófia. Hatalmas bizakodás, erőszakosság, mindent lebíró önzés, kitartás, szol­galom, összefogás, részletmunka, életrevaló és hamvukba holt elméletek gyártása, föl egészen a falanszter-rendszerekig jellemzője ennek az irány­nak, ha a plusz oldal felé halad ; de ha erőkifejtés állandó maximumár miatt megtörik a minusz-felé, szentimentális ellágyulás, érzelgősség, misz­ticizmus és lágyság az ismertetői: hiszen erőszakosság és szentimenta- lizmus ugyanannak a lelki felkészültségnek ellenkező mágneses sark­pontjai R másik típusnak, melynek idegpályáit az élet zajos vagy zajtalan hatalma ivájták ki, nem lesznek ilyen egyszerű jellemző vonásai. Viharos, tragikus, nagy föladatoknak szinte mártir-megoldására késztető történelmi élet a magyarság sorsa. Kard gyanánt felsőbb parancsra, nagy és szent célok érdekében teljesítendő véres őrszolgálatra egy datab szilaj-Hzsia csöppent rokontalanul a külsőkben keresztény, de egyébként hűbéresen szervilis, tehát vánnyadt Európába. Ezt az Európát hiába rakta volna az. Úr őrségül a csak Ő-látta meglévő és eljövendő vészek kapujába, ide friss vér, a szervilis jólét petybüsztő gyöngeségeit hírűi sem ismerő, az-, úri szabadság emlőin növekedett erő kellett: Isten kardja kellett. Ez az: erő, ez az Isten kardja a magyarság. Hz egészséges, szilaj fajta büszke, megtöretlen nyakát az élet parancsoló nagy X-einek igájába hajtotta.. Géza a kereszténységet ilyen parancsoló szükségek nyomása alatt veszi: föl s még nagyúr módjára két istennel tréfálkozik. István, a magyarság­nak első nagy, teremtő erejű lángelméje Gézának merőben, kényszerű vállalkozását magában és családjában a bit édes meggyőződésévé magasí­totta, de a nemzet összeségének mennyi tragikus összeütközése volt fejedel­mével és önmagával generációkon át, még László személyében: a magyar szitajság és erő a keresztvíz alá állíttatik í: László előtt vagy germán: doktrína, vagy szláv szentimentalizmus, vagy olaszos révület reprezen­tálják a magyarság előtt a keresztény értékeket. Pedig a kereszténység­nek épen az a csudálatos isteni ereje, hogy véle és általa minden tempe­ramentum béoltbató termőfának az Isten kertjébe, beoltható volt hát a szívós, a rugékony, a csak pendülő íjjá görbíthető magyar temperamen­tum is. íme, Lászlóban ez emelődött magyar ideállá.. . Gyönge és elv­telen uralkodók alatt megint fölbillenik az egyensúly, hogy- a török veszedelem, a reformáció hasadása, a Habsburg-politika erőszegő iparko­dásai még végzetesebb mesgyékre lökjék... Nem ezer veszedelmét növesz- tette-é meg az élet a fajnak csak akkor is, ba a külső történetét vesszük szemügyre? Hát még gazdasági életének, társadalmának, osztályainak történelme, sokszoros megtizedelése nyomán az idegenek betelepítésével járó elemi megrázkódtatásai a puszta létnek micsoda viharos életjelensé­gek folytonos szemmeltartására késztették a generációkat jóformán évszá­zadokon körösztül! Valóban, a történelmi élet zuhogó erejű adottságai, lét- kérdéses eseményei ezt a fajt, ezt a nemzetet, nem engedhették egy pillanatig

Next

/
Thumbnails
Contents