Állami gimnázium, Eger, 1923
40 készsége irányítsa. Hbol az invenció friss, üde, a tárgynál maradó, hadd csörgedezzék. Hbol benyeszók, benyemondatok, töltelékei!, ugrálások vannak, becsületes invencióra szorítsuk az írót. Füzet-hosszúságú dob gozatok már csak azétt is eltiltandók, mert a cél: takaros, szabatos gondossággal gyakorolt szerkesztő és stilizáló készség szerzése, ami sokkal nehezebb, mint ugyanazt a gondolat-tömeget bosszú lére felereszteni. fí dolgozat bosszúságát azonban ne úgy akarjuk megszüntetni, bogy a forrásoktól elzárjuk őket. Forrásokra szükség van, még pedig azért, mert ba csak az iskolai megbeszélésekre szorítkozunk, n tanulót az ellaposodás és lanybaság veszedelmének tesszük ki. Ha meg sóba arra nem nevetjük, bogy a maga szerezte anyagot diszponálni is tudja, akkor még becsületes vázlatot sem tud a maga erejéből szerkeszteni. fl művészet-teóriákkal kapcsolatban az értekezés kritikai irányának fölkarolása is természetes, annál is inkább, mert jó kritika nélkül egyet sem lehet lépni az irodalom világában, fi fiúk a felső tagozat dolgozataiban mutathatják meg, hogy tudják, milyen a jó kritika : Ízlése a klasszikusokon csiszolódott, szempontjai finomak, mélyek, sublimisek. Minden műterméket arravalónak ítél, hogy nem prédikálva, hanem a szépség erejével szuggerálva vigye előre az embert. Voltaképen arról van szó, beléjöttek-e már valahogyan a tanulók azon szempontok valamilyen praktikus alkalmazásába, amelyek szerint az Írókat I. -VIII.-ig — az ötödiktől fogva öntudatosabbá téve a kezelést — kezeltük. Valami tökéletességet itt, érő gyerekekről lévén szó, nem várhatunk. De mégis elérhetjük azt, bogy vérükké váljék ez az igazság: finom ízlésű ember első olvasásra is észreveszi, hogy irodalmi alkotás, vagy vásári portéka van-é előtte; ba irodalmi alkotás, akkor érdemes elolvasni, érdemes megkritizálni, ba vásári portéka, kár rá időt, fáradságot, szót vesztegetni; kezdő kritikusnak szerénység, tanulni vágyás, sublimis szempontok az üdvözítő mesterei. Egy-egy jól megválasztott tárcát, napilapból való verset adunk oda egyiknek is, másiknak is, bogy írja meg a rájuk vonatkozó megjegyzéseit, kritikáját s ezt vegyük be akár havi dolgozatnak is. fiz önképzőkörnek úgyis kritika — de milyen! — a világa és így az ő munkáját is belé- vonhatjuk ebbe, annál is inkább, mert azt akarjuk, hogy a bírálatban ne a személyeskedés, hanem ízlés, elvek, az emberiség legnagyobb értékei uralkodjanak. fi természetlátás a művészettörténet problémáival még jobban összekapcsolható ! Művészet- és irodalomtörténet különösen szépen mutatják, hogy milyen viharos múltja van az ember természc'tlátásának s mennyire el kell finomodnia az embernek érzületben, bogy beléolvadbasson a természet nyugosztaló szépségeibe. De ez is, meg a folyton tökéletesedő s most már bizonyos rendszerező összefoglalás felé közeledő stilusmegbeszélések is lassan-lassan átvezetnek a filozófiába, amely rendszeresen is megpróbálja összesíteni a szétszórva megadott okulásokat.^ Belőle is választhat az értekező irány nem egy szép, az emberi psziché misztériumaiba belévilágító dolgozatot. n szónoki irány a kritikaival -párosulva megtanítja az ifjúságot a legelőkelőbb sz.mpontoknak őszinte melegséggel való tisztes honorálására.
