Állami gimnázium, Eger, 1923
28 készüljenek a táblán, máskép nem is adhatók elő.) — Dialógusok, trialogusok stb. mind a szavalnivaló akcicsitását szolgálják. - Képelés természetesen itt is lesz, szakaszok szerint, egymásután, számozva, hogy éreztessük, hogy a költeménynek is szoros szerkezete van. III. Az élmény rögzítése. Vezér-elv: a szóbeli rögzítés már a II. alatt folyik, fi stílusformáló elvek villanatszerű ismertetése már a II. alatt megkezdődött. Itt főképen írásbeli rögzítésről van szó a dolgozatok alapján. Témák. Hz első osztálytól kezdve szerkezetesek, fi tárgyuk friss, változatos, ha az I. és II. pont feldolgozása jó. Részletesen az osztályok feldolgozásánál szólunk róluk. lavításuk. fiz I.-VIII. osztályig a gyakorlatjavításra terelődik a súly. Gyakorlatjavítás alapján tanulunk nyelvtant, stilisztikát, úgy, hogy minden órából 10 percet az első osztálytól kezdve a gyakorlatból vett jó, vagy rossz mondatok megbeszélésére fordítunk. fi mondatok a táblára íródnak, innen a fiúk javító füzetébe. Nem kell vele törődni, hogy eleinte lassúak ezek a megbeszélések, roppant sokat lehet bennök megmagyarázni, különösen ábrázolásokkal. Itt a fiúk a javító füzetüket elteszik, megkapják a praktikus stilisztikát a VIII. o. végén temérdek példával megvilágítva, induktive. E megbeszélések alkalmával taníthatók meg az elvek és direktívák, melyeket stílus formáló élvek-nek nevezünk. Ezek a következők: 1. Az őszinteség elve. fi nyelvbeti kifejezés igazán arról lehet jó, amit az író maga is igaznak tart. 2. Az egyszerű világosság elve. H nyelvbeli kifejezés csak akkor lehet világos, ha az élmény lehető mélyről fakadó, biztos körvonalú. 3. A kifejezés gazdagodásának és a lelki élet megtartalmasodásának viszonossági elve. fiki az egyszerű közlés-módnál magasabbra is törekszik, múlbatattanúl szükséges neki a közlendők fokozatos elmélyítéséről is gondoskodnia. Szüksége van tehát arra, hogy egyszerűen appercipiált igazságait az emberi lelkiség legmélyebb forrásaiban fürössze meg. 4. A magyar közösségbe való belékapcsolódás elve. fi kifejezés célja kettős; egyik az, hogy a magunk lelkének plusz-tartalmán csökkentsünk, a másik az, hogy a velünk egynyelvű közösségnek szolgálatára legyünk. Egyrészt tehát magunkat adjuk oda, másrészt azt az énünket adjuk, amely ezer szálával a múltnak és jelennek a közösségből táplálkozik. Ezért írásunk feleljen meg tartalom szerint is (= a magyar lélek), forma szerint is (= a magyaros stílus) a közösség lelkiségének. 5. Az általános ember-közösségbe való bekapcsolódás elve Ide tartoznak mindazon stílus-követelmények, melyek a merő logikai rendet, a szerkezetszerűséget, a szabatosságot szolgálják. 6. A műveszi teremtés elve. Szintén két szempont lenne az irányadó. Egyik az, bogy a teremtő zsenik vívmányait aprópénzre váltják a lángelmék körül járó kis bolygók s az aprópénzre váltott értékeket fölszívja magába a közélet stílusa, az úgynevezett irodalmi nyelv. Ha egyébiránt őszinte, igaz, mély élményeink vannak, ezeket a közélet vérébe iktatott vívmányokat mi is fölhasználhatjuk. Sőt a stílustanúlás célja az, hogy okos használatukra megoktasson bennünket.