Állami gimnázium, Eger, 1916
6 s az ezt követő absolutizmus. Ezen szomorú emlékeket enyhíti annak a tudata, hogy a mohácsi vész óta, tehát körülbelül 400 éven át a magyar nemzet és az uralkodóház állandó harcban állottak egymással. A nemzet féltve őrizte alkotmányát, önrendelkezési jogát, intézményeinek magyar jellegét, országának területi épségét a dinastiával szemben, mely mint minden hatalom, terjeszkedni akart jogokban, erőben. Ferenc József ifjú korában még idegen befolyások alatt állott. Később azonban, midőn a sok csalódás és keserű tapasztalat azon igazságról győzték meg, hogy a népek szeretete nagyobb biztonságot ad a trónnak az uralkodói minden fegyveres hatalmánál, a bölcs belátás útjára tér, kibékül a nemzettel. 1867. jun. 8-án megtörténik a koronázás s helyreállt a kölcsönös bizalom a nemzet és király között. Ferenc József alkotmányos uralkodása hazánkra nézve a kiegyezés után kezdődik. Ami világtörténelmi szereplését illeti, jólehet születése évében a párisi júliusi forradalom hatása alatt támadt 30-as forradalomnak lángjai világítják be Európát, trónralépésekor a párisi februári forradalom nyomán keletkeznek Európa népeinél szabadságratörő mozgalmak, halála pedig a világháború emberirtó zivatarába esik, bátran kimondhatjuk, hogy a béke igazi fejedelme volt. Nem tekintve az 1848 49. évi forradalmi és szabadságharcokat, négy ízben viselt háborút, de ezeket birodalma jogos érdekeinek védelmében viselte, mindig a védelem, soha a támadás volt a célja. A békéért fejlesztette haderejét; a statusquot akarta mindenben és mindenütt fenntartani, mert Európa békéjét csak így látta biztosítva. Nemcsak a monarchia, hanem egész Európa békéjének megőrzésére kötötte meg az úgynevezett hármas szövetséget. Ennek a szövetségnek ideája Andrássy agyában fogamzott ugyan meg 66 után, de létrejöttében nagy érdeme volt I. Ferenc Józsefnek.
