Állami gimnázium, Eger, 1916

4

üdvözölte, ami a rendek között leírhatatlan lelkesedést keltett. Az 1848-ki olasz háborúban Santa Luciánál ment át a tűzkeresztségen. Radetzky tábornagy azonban folyton aggódott életéért, ezért Innsbruckba hívták, hogy félbeszakított tanulmányait folytassa. A bécsi forradalom elől Innsbruckba mennekült udvar visszatérve Bécsbe, Ferenc Józsefet is magával hozta. Mikor az október 6-iki véres forradalom s Latour kivégzésének híre Schönbrunba érkezett, a főherceg az udvarral együtt Olmützbe menekült. Itt történt trónralépése 1848. dec. 2. 1854. ápril 24-én nőülvette Erzsébet hercegnőt, Zsófia nővérének ifjabb leányát. 1867-ben magyar királlyá koronázták s uralkodott haláláig, 1916. nov. 21-ig.

Mint ember legyőzte a balszerencsét. A könyörtelen, engesztelhetetlen végzet az élet megszokott terjedelméből, a hatalomból, a gazdagságból, a dicsőségből többet juttatott neki osztályrészül az emberek átlagánál, de a keserű megpróbáltatások, a váratlan, lesújtó, megrázó katasztrófák is bővebben látogatták más közönséges halandónál. A sors rettenetes csapásokat mért reá. Fivérét, Miksa mexikói császárt agyonlőtték 1867. jun. 19. Egyetlen fia és trónjának örököse Rudolf, a mayerlingi tragédia áldozata lett 1889. jan. 30-án. Feleségének, Erzsébet királynénak életét Lucheni tőre oltotta ki 1898. szept. 10-én. Unokaöccse és trónjának Rudolf tragédiája után örököse, Ferenc Ferdinánd főherceg és neje a serajevói merénylet áldozatai lettek 1914. jun. 28-án. Mindezen csapások elszomorították, de megtörni nem tudták. A gondviselés tehát nem abban volt hozzá irgalmas, hogy kiemelte már születésénél a halandók rendes sorából, hogy trónraültette, hanem hogy erőssé tette a megpróbáltatások és csapások elviselésére. Mondhatjuk, hogy mindenkit fölülmúlt a tűrésben. Nagyokkal élt együtt, de a szenvedésekre nézve a legkisebb alattvalójához volt hasonló. Az említett s a görög sorstragédiákhoz hasonló családi tragédiái érzékennyé tették