Állami gimnázium, Eger, 1914
14 — reáliskolákat átengedik szegényebb osztályok gyermekeinek,’ akik igen gyakran csak négy osztályt végeznek s azután valami gyakorlati pályára lépnek. Ezért tapasztalható az az egészségtelen arány a reáliskolák alsóbb és felsőbb osztályaiba járó tanulók száma között. Az alsó osztályok sok esetben túlságosan népesek, a felső osztályok majdnem mindenütt szinte néptelenek. Városunkban a inult század nyolcvanas éveinek a végén merült fel egy új középiskola szüksége a meglévő hírneves főgimnázium mellé. Sajnos, mindazok a kicsinyes előítéletek, melyek többi városainkban is útját állták kezdetben reáliskoláink fejlődésének, városunkban is megvoltak. Sőt Egerben a reáliskola létesítésére irányuló törekvést ezen előítéleteken, tájékozatlanságból eredő ellenszenven kívül még egy gazdasági baj is befolyásolta, a filoxera pusztítása. Az a súlyos anyagi helyzet, melybe e baj által bortermelő városunk közönsége került, városunk vezetőit nagy meggondolásra késztette az új intézet létesítésével kapcsolatos anyagi áldozatok megajánlásánál. A város vezetősége először a kevesebb költséget igénylő polgári iskolára gondolt és annak felállítását kérelmezte a köz- oktatásügyi minisztériumtól, de eredmény nélkül, mert a minisztérium költségfedezet hiányában kérelmét nem teljesítette. Az új iskola eszméjét az érdekelt szülők ezután is felszínen tartották, úgy hogy a megvalósítás városunk társadalmának egyik legaktuálisabb kérdése lett. A kérdés megoldása körül a reáliskola lelkes hívei fejtettek ki legnagyobb buzgóságot. Ennek az elismerésre méltó buzgóságnak tudható be, hogy a város képviselőtestülete rövid idő múlva, 1890 március 19-én olyan ajánlatot tett a közoktatásügyi minisztériumnak egy felállítandó állami alreáliskola ügyében, hogy a minisztérium kedvező választ adhatott azon esetre, ha a város hajlandó volna az egyelőre községi jellegű alreáliskola I. osztályának összes költségeit fedezni, mindaddig, míg a minisztérium a törvényhozástól a szükséges fedezetet meg nem nyeri. A városi képviselőtestületnek soha el nem múló érdeme marad, hogy a minisztérium feltételét elfogadta és elhatározta, hogy az alreáliskolát községi jelleggel az 1890—91. tanév elején megnyitja. A reáliskola hívei által nagy szeretettel ápolt eszme, sok szülő régi óhajtása ezen el-
