Állami gimnázium, Eger, 1913
6 gadták. E kisebb igényű és leginkább a szülőknek szánt értekezés célja néhány, a reformra vonatkozó szerény gondolat közlésével kapcsolatban az eddigi reformtörekvések történetének rövid ismertetése és néhány nyugateurópai kultúrnép középiskolai oktatásügyének vázlatos rajzolása. I. A reformtörekvések történetének áttekintése. A mai kívánságokat, a középiskolák reformálására és esetleges újjászervezésére vonatkozó terveket csak akkor érthetjük meg a maguk összefüggésében és kölcsönös kapcsolatában, ha — bár csak futó pillantással — végigtekintünk a reformtörekvések legújabb történetén; ily módon világosan fog feltűnni, mely gondolatok foglalkoztatták a legilletékésebb tényezőket, mi valósult meg a kívánságokból és ami nem valósult meg, mik akadályozták azt meg ? Középiskoláink életének legújabb történetében korszak- alkotó és határjelző dátumok az 1879-iki tanterv és az 1883r XXX. törvény. Ez utóbbi a középiskolák feladatát kitűzi, a középiskolák viszonyát az államhoz szabályozza, egységes felügyeletet létesít és a magyar állam fennhatóságát a középoktatás egész területén érvényre juttatja. Az 1879-iki gimnáziumi tanterv, amelynek megalkotása és nagyszerű koncepciója Kármán Mór nevéhez fűződik, rendkívül nagy haladást jelent a múlt század 60-as és 70-es éveinek silány és folyton változó tantervi kísérleteihez képest. Bizonyos, hogy egy jó tanterv készítése a legnehezebben megoldható pedagógiai és kultúrális feladatok egyike. A szellemnek nagy és összefoglaló áttekintésére, az emberi, a nemzeti kultúra teljes ismeretére van szüksége a tantervkészítőnek, hogy finom érzékkel kiválassza az örökké értékest, azt kapcsolatba tudja hozni a jelen művelődésével, tekintettel legyen a nemzeti szükségletekre, az egésznek megalkotása pedig elvszerű és logikus legyen. Épen ezen elvszerűség egyik legfőbb és leghatározottabb jellemvonása az
