Állami gimnázium, Eger, 1912

40

Még Dóczi minden ízében művészi fordításairól kell megemlékeznünk. Az ő fordításai, a többiekétől eliitőleg, kivétel nélkül valódi művészi alkotások, melyek nemcsak mint műfordítások állják meg helyüket, hanem a német irodalomnak is kiváló termékeivé váltak. A visszatekintés (Rückblick), Enyhülés (Linderung), Az elhagyott lak (Der öde Hof) stb. mindmegannyi nagyszerű s igazi költői tehetségről tanúskodó alkotás. Páratlan művészettel adja vissza Arany élete végének borongó filozófiáját a Tamburás öreg úr (Der alte Herr mit dem Tamburin) A lepire'(Der Falter), Honnan, hová (Woher, wohin ?) fordításában. Amellett természetes, egyszerű, keresetlen:

Dann im Wandern wirft zu Andern Mich das kommende Geschlecht,

Weiss im Haschen und im Laufen Kaum noch mehr, — und wohl mit Fug —

Dass ich lebte und im Haufen Auch einmal die Laute schlug.

(Dóczi: Woher, wohin i. m. 104. o.)

Ha az egyes fordításokat általában akarnók jellemezni, csak ismétlésekbe esnénk Kolbenheyerról említettük, hogy az ő fordításai voltak a legtermészetesebbek, Korodiéról, hogy a legegyszerűbbek, Sponer és Bruck főleg a tartalomra fektették a fősűlyt, míg Dóczi a tartalom és a forma szempontjából is a legtökéletesebbet nyújtotta ; Handmann gyűjteménye a legteljesebb, szigorúan ragaszkodik az eredetihez, de apróbb félreértések fordulnak elő benne s különösen verselés tekintetében messze mögötte marad Aranynak.

Arany zamatos, népies hangját a fordítók legtöbbször nem tudják a kellő művészettel kifejezésre juttatni; sokat mondó, plasztikus tömörségét csak igazán művészi fordítói tudják elég költői módon visszaadni; művészi, virtuóz verselése a fordítók átültetésében legtöbbször kárba vész; költői munkásságának egész nemzetünk életére kiható irodalomtörténeti fontosságát a külföld nem érezheti és nem méltányolhatja s mégis ez a kevés is, művészetének ezek a morzsái is elegendők ahhoz, hogy a világirodalom legnagyobb lángelméi között ne a legutolsó helyet foglalja el.

Ifj. Dengi János dr.