Állami gimnázium, Eger, 1912

10

sabb megoldásnak látszik pl. a Lembergeré, aki más fordulattal igyekszik a kifejezés sajátos, népies zamatát éreztetni :

„Von dem Wege Weissbrod, — dass es wol Dir diene“

(Lemb. i. m. 98. o.)

vagy, amint valószínűleg ennek hatása alatt Handmann is fordította :

.............Sieh, Herz, was ich da brachte,

E

in Weissbrot, hm, darnach das Herz der Vöglein lachte.

(Handmann i. m. 207. o.)

De milyen semmitmondó marad ez így is a németben! Az ilyen kifejezések visszaadását a fordítók rendesen elkerülik; pl. (X. é.) „Búsuljon a lovad, elég nagy a feje!“ a fordítóknál rendesen egész máskép szerepel:

Denn den Menschen hemmt’s im Jubel Hat er wache Sinne noch.

(Kertb i. m. 136. o.)

Mag dein Ross sich grämen, oder and’re Leute

(Kolb. i. m. 117. o.)

Und Du magst Dich überhaupt daran nicht kehren;

Freut man sich, ist Einem der Verstand nur lästig

(Lemb i. m. 101. o.)

Dem Menschen, der sich freut, ist Fessel sein Verstand

(Handmann i. m. 209)

Ha az ily részeket szórul-szóra akarnók lefordítani, a német közönség előtt érthetelenekké, vagy legalább is nem elég világosakká leszünk, mint pl. Kertbeny e hely visszaadásánál: „Kebelén kenyere, hátán volt a háza“ (VII é.):

Und er trug sein Brod am Busen Und sein Haus am Rücken gar.

(Kertb. i. m. 94. o.)

A többi fordító azért inkább elkerüli vagy más képpel, ill. kifejezéssel helyettesíti.