Állami gimnázium, Eger, 1911
8 egyensúlyi helyzetük is megváltozik, aminek eredménye egy uj test, uj — és az alkotó részek tulajdonságaitól eltérő — tulajdonságokkal. Ebből arra is kell következtetnünk, hogy az elemekben energia van felhalmozva, mely a chemiai átalakulások alkalmával, az elemek benső érintkezésekor vagy önmagától vagy külső hatásra működni kezd és ezen változásokat létesíti. Ezt az erőt chemiai energiának nevezzük. Ezen erő bizonyos egyensúlyi helyzetet létesít az anyagban és ezen egyensúlyi helyzettől függnek a test tulajdonságai. Mi úgy képzeljük az anyag és a test közötti összefüggést, hogy az anyagból akkor keletkezik a test, ha reá erő hat. Most már az a kérdés merül fel, hogy az eddig elemeknek ismert és tartott testeket, miknek fogjuk fel, csupa ősanyagnak-e, vagy pedig egy ősanyag sokféle módosulatainak? A szerves che- miában szerzett tapasztalatok oda utalnak, hogy az utóbbi felfogás a helyes, mely szerint az elemek egy ősanyagnak a fajváltozatai. Hiszen a szerves chemiába tartozó vegyületek óriási sokasága jóformán csak négy elemet tartalmaz alkotó részül ; a szenet, a hidrogént, oxigént és nitrogént. Miért kelljen tehát a szervetlen világnak kb. 80 alapanyagból állni? Hogy az elemek egy ősanyagnak fajváltozatai, abban a feltevésben még az a szempont is vezet, hogy az egyes elemek tulajdonságai között sokszor igen kis eltérések vannak és csak a kutatási módok magasfokú fejlettségének köszönhető, hogy egyes elemeknek tartott testeket még szétválasztottak vagy pedig mellettük uj elemeket fedeztek fel. 1807-ig a kálit, nátront, meszet elemnek tartották, mígnem Davynek, az akkor feltalált Volta-féle oszlop által szolgáltatott erős elektromos árammal, sikerült ezen elemeknek tartott testeket alkotó részeikre, a fémre és az oxigénre felbontani. A 19-ik század elején (1815.) Prout egy hipotézist állított fel, mely szerint a hidrogén az ősanyag és ennek további sűrűsödéséből keletkeznek az elemek. Szerinte az elemek atómsúlyának számértéke mutatja, hogy hány hidrogénatomból állnak; igy az oxigén atómsúlya 16 lévén, felfogása szerint, az oxigén oly test, mely 16 atom hidrogén összesűrűsödéséből keletkezett. Az ezüst pedig, melynek atómsúlya 108, 108 összesűrűsödött hidrogénatomból áll. Prout felfogása azonban megdőlt, midőn kitűnt, hogy az elemek atómsúlyai nem egész számú többszörösei a hidrogén atómsúlyának. Miután az atomokat oszthatatlanoknak hisszük, ezek csak az