Állami gimnázium, Eger, 1911
4 Leukippos elméletét Demokritos, a nagy görög bölcs, fejlesztette tovább. Demokritos Abderában született K. e. 460 körül és ő volt az, ki az atómizmust egész materialisztikus világnézetté fejlesztette. Szerinte létezik a végtelen és a végtelenségig osztható tér és léteznek benne mozgékony valók, melyek végtelen számmal vannak és oszthatatlanok; ezek az atomok és ezek között van az üres tér. Az atomok különböző nagyságúak és a nagyságnak megfelelően különböző súlyúak, örökkévalók és mozgásuk is örök. A nagyobb atomok súlyuknál fogva lefelé esnek, minek következtében a kisebbek és könnyebbek felfelé szorulnak. Az összeütközés miatt oldalmozgások is keletkeznek és igy jön létre egy forgatag, mely tovább terjedvén, a világ keletkezését eredményezte. A forgatagban egyes atómok állandóan szövetkeztek egymással és igy létesültek a nagyobb összetett testek. Demokritost majdnem minden részletében követi Epikúr. Szerinte a semmiből semmi sem lesz és ami van, nem lehet semmivé. Az atomok és a tér öröktől fogva vannak; az atómok tulajdonságai pedig: az alak, a nagyság és a súly. Epikúros 341 - 270-ig élt K. e. Ő az atomoknak bizonyos önkényes mozgást tulajdonít. A le két is finomabb atomokból álló lég- és húsnemü testnek mondja, mely az egész szervezetben el van terjedve. A halál után pedig a lélek atomjai széjjeloszlanak Látnivaló tehát, hogy az ókori felfogás, a görög bölcsek, az anyag és az egész mindenség magyarázatára érzékileg fel nem fogható, oszthatatlan és egyszerű részeket vettek fel, az atomokat. Maga az „atom“ elnevezés is oszthatatlant jelent. Valószínű továbbá, hogy az anyag tulajdonságait az őt alkotó atomoktól gondolták függőknek. Az ókortól a 17-ik századig nem igen látunk haladást ezen a téren. A 17-ik században Van Helmont, Lemery, Boerhave beszélnek ugyan atomokról, de még mindig az anyag fizikai alkotásával kapcsolatban. Descartes (1586—1650) az anyag alkotására nézve nem hive az atómelméletnek. Szerinte a tér különböző finomságú anyaggal van megtöltve. A manapság is érvényes atóm-teória elöfutárj ínak tekinthető. Boyle felfogása. Ő az oszthatatlan részeknek súlyt tulajdonít; a
