Állami gimnázium, Eger, 1911
27 ezen átalakulása legalább öt stádiumban megy végbe. Különösnek tetszik, hogy a radioaktiv anyagok folytonos szétesése, az óriási energiaátadás dacára, azok tömege látszólag nem fogy. Megállapíthatjuk, hogy a tömeg fogy, de oly csekély mértékben, hogy azt mérő eszközeinkkel nem tudjuk kimutatni. Az elektronveszteség által az anyagok természetesen veszítenek tömegükből is. De előtérbe lép egyszersmind az a nézet is, hogy nem az összes atomok vannak egyidejűleg az átalakulás kritikus állapotában, hanem, hogy az összes atomok csak egy csekély része bomlik egyszerre. Az aktivitás felényire csökken a rádiumnál 3‘8 nap, a thó- riumnál 54 és az aktiniumnál 3‘9 másodperc alatt. A rádiumatom élettartama kb. 2000 év, az uráné és thoriumé azonban több mil- liószor hosszabb, kb. 1000 millió év. A radioaktiv anyagok keletkezése azon korba nyúlik vissza, melyben, a csillagászok számítása szerint, földünk mint önálló bolygó keletkezett. Földünk egész képződése tehát az urán szétesési ideje alatt történhetett. A nap sugárzása által a földünkben szabaddá válnak az elektronok, másrészt a földünkben levő radioaktiv anyagok ionizálják a talaj levegőjét, mely a légkörbe jutva, annak átadja elektronjait. Mindenütt, hol az elektromosság gázokon megy keresztül, annak a hordozója az elektron. Az elektromos és optikai jelenségek magyarázatánál az utolsó valóság az'elektron, sőt történt kísérlet aziránt is, hogy a mechanikát is alárendeljék az elektromosságtannak és ennek jelenségeit is az elektronnal magyarázzák. Előadtam az anyag és atom szerkezetére vonatkozó nézetek fejlődését a legrégibb időktől kezdve egészen a tudomány mai állásáig, közben igyekezve hosszabb tárgyalás által is kidomborítani a fontosabbat és csak röviden megemlíteni, illetőleg elsiklani a kevésbbé fontos részek fölött. Láttuk az emberi ész küzdelmét a neki ismeretlen dolgok magyarázatáért. Bepillantást akart a létezők szerkezetébe és kutatta az alapelemeket, minden meglevő legkisebb építőköveit. Daltonnál már határozott eredmény mutatkozik, mert megállapította, hogy az atómok egységesek, fizikai és chemiai módszerekkel egyszerűbb alkotó részekre fel nem bonthatók. A rádioaktiv jelenségek uj perspektívát nyújtottak az anyag szerkezetéről. Az atomokat még kisebb anyagi részecskékből állók-
