Állami gimnázium, Eger, 1911
21 A rádium által kibocsátott Becquerel-sugarak ß része lényegileg úgy viselkedik, mint a katódsugarak és azért igen nagy sebességű katódsugaraknak tekinthetők. A láthatatlan sugarak kibocsátásán kívül a radioaktiv anyagok némelyike képes még egy radioaktiv gázt is kiárasztani. Ezen tulajdonságot Rutherford a thóriumnál tapasztalta és a radioaktiv gázt emanációnak nevezte. Az ót említett radioaktiv test közül az emanáció az uránnál és a polóniumnál még nincs kimutatva. Az emanáció nem állandó és egy szilárd testté alakul át, mely a környék összes tárgyaira lecsapódik. A rádium, továbbá átalakulási termékei és vegyületei igen fontos testek, melyeknek a gyógyászatban is kiváló hely jutott. Gyakori alkalmazásuk szükségessé tette, hogy a radioaktivitás számára is pontos mértékegységet állapítsanak meg. Ezen feladatnak megfelelt a Párisban tartott rádium-kongresszus, mely megállapította a radioaktivitás nemzetközi mértékegységét. Ezen normálmértéket „curie“-nek nevezték el és készítésével Curie asszonyt bízták meg. A „normalcurie“ egy 30 mm. hosszú és 3 mm. átmérőjű csövecske, melyben 0'22 g tiszta rádiumchlorür van. „Curie“ alatt a rádiumemanáció azon mennyiségét értjük, melyet 1 g rádium kisugároz és ezen curie meghatározására és ellenőrzésére szolgál a normálcurie. A curie része a „millicurie", vagyis azon emanáció mennyisége, melyet egy/milligramm rádium sugároz ki. A normálcurie megalkotása igen nagy jelentőségű tudományos esemény, mert az uj mértékegység által a rádiumról szóló egész tudományt egységes alapokra fektették. A normálcuriet Breteuilben, Páris mellett, a „Mértékek és súlyok nemzetközi irodájáénak azon pavilonjában fogják elhelyezni, hol a platina-iridiumból készült normálmétert és normálkilogrammot is őrzik. Az emanáció kibocsátásával kapcsolatban lép fel egy másik jelenség is, nevezetesen a radioaktiv anyagok környezetének aktívvá való válása. Ezt a jelenséget Rutherford a thóriumemanációnál fedezte fel, a Curie házaspár a rádiumnál, míg Debierne a radioaktiv aktiniumnál. A képesség, aktivitást felvenni, független a felvevő anyagok természetétől. A felvétel erőssége függ a ható emanáció mennyiségétől és a hatás időtartamától. Curie és Debierne zárt edényben vizsgálták a rádiumkészítmények magatartását és tapasztalták, hogy az aktiválás független a gáz természetétől és nyomásától. A környezet nemcsak szilárd rádiumsók jelenlétében
