Állami gimnázium, Eger, 1910

I I III UM I... I tu J iji"*>T|B?7ni!rTjriT'7:—r*n~1(P1""T''T|.!1 *'Ji"..'|.>.!.l|.»".y u*FJF!W»,Jia|i!ipwTO'tWWWuait

52

játék, kisebb nagyobb kamarai, alkalmi, magyar és más zenedarabok begyakorlása, úgy mint, „Himnusz“ Erkeltől. „Szózat“,. Kölcseytől. „Gavotte“, Köhlertől. „Hulló falevél“, Zerkovitztól. „Polka táncos“, Lehártól. „Alpesi patak“, polka-mazur Kleintől. „Lemondás“, dal, Dankótól. „Az innisfarei harang“, ének- és zenekar, Attenhofertól. „Cigánykar“, ének és zenekar, Webertől. Magyar induló, magyar nóták, hallgatók, lassú és friss csárdások, átírta Chochola.

C) Az 1910—-1911. tanévben kidolgozott Írásbeli gyakorlatok tételei.

1. Magyar nyelv.

V. osztály.

1. Egy nevezetesebb kirándulás leírása. 2 Drégely ostroma- Tinódi nyomán. 3. Zrínyi a költő halála. 4. Tömöri. Jellemkép- Fraknói nyomán. 5. Toldi alakja a trilógia első és harmadik részében. 6. A Bach korszak jellemzése Deák F. beszéde alapján.

7. Milyen személyes tulajdonságok segítették elő Kossuth beszédeinek hatását ? 8. A szónoklat szerepe a történelemben.

VI. osztály.

1. A költészet összehasonlítva a többi művészettel. 2. Vörösmarty „Szép Ilonkájáénak jellemei. A csodás elem a Zrinyiászban.

4. Mit kíván a költészet, Arany „Vojtina Ars poétikája“ alapján.

5. Antigone jelleme. 6. „A két szomszédvár“ alakjainak jellemzése.

7. Az alföldi rónaság szépségei, Petőfi leíró költeményei alapján.

8. A dráma összehasonlítva az eposszal, a regénnyel és a lírával

9. Coriolanus jelleme és tragikuma.

VII. osztály.

1. A nemzeti irodalom tanulmányozásának haszna és fontossága. 2. Ősköltészetünk nyomai Arany J. Naiv eposzunk c. érte kezése alapján. 3. Krónikás költészetünk jellemzése. 4. Valláserkölcsi szépségek a Zrinyiász bevezető énekeiben. 5. Lírai elemek.