Állami gimnázium, Eger, 1910

14

esős emberré fog felnövekedni. A másik téves kiindulópont a kultúra megrontó hatásának gondolata. Ezért neveli Emilt oly módon, mint valami vadembert, távol a várostól, távol a könyvektől, sőt még a templomoktól is. Emil, mint serdült ifjú, megismerkedik a vallás eszméivel, de csak azokkal, amelyeket a nagy természet árul el immár gondolkozni, elmélyedni tudó értelme előtt. E nevelési rendszernek valóban csekély a gyakorlati értéke. Eltekintve attól, hogy, mint említettük, a kiindulópont is téves, mily módon volna az megvalósítható, hogy minden gyermek külön-külön nyerjen nevelést. De számos kitűnő, bár nem mindig eredeti részlet van a könyvben, főleg a gyermek testi nevelésére, meg a közvetlen szemléleten, tapasztaláson alapuló tanulásra vonatkozólag. De ezek a gondolatok részben az angol Locke-tól származnak, akinek hatása lépten-nyomon megnyilatkozik Rousseau könyvében.

Legnagyobb érdeme a felvilágosultság harcának a tudatlanság és a téves ismeretek, előítéletek ellen folytatott kitartó küzdelem. E küzdelem főleg mint a tudományoknak, első sorban a természettudományoknak lelkes ápolása és terjesztése nyilatkozott meg. A tudományokkal kötött eme szövetség teszi emelkedetté, tiszteletre méltóvá a felvilágosultság mozgalmát. Voltaképen két nehézséggel kellett itt a felvilágosultság harcosainak megkiizdeniök. Kedveidé, népszerűvé kellett tenniök a tudományt, közönséget kellet teremteniük a komoly, tudományos munkához, de egyben — a felvilágosultság céljaihoz képest — cáfolniok, támadniok kellett a régi, meggyökeresedett meggyőződéseket, át kellett gyűrniük a tudományoknak szinte egész körét. Hogy a tudományoknak eme átalakítása nem mindig az igazság győzelmét jelentette, az kétségtelen. Téves alapeszmék, a históriai érzék hiánya, a régi kultúra meg nem becsülése, a vallás szerepének teljes félreértése, nem ritkán fanatikus gyűlölködés, az őszinteség hiánya, ingadozás ellentétes nézetek között, íme ezek a XVIII. század tudományos — főleg históriai, philosophiai, meg ezekkel rokon — műveinek főbb hibái. A legjelentékenyebb változás, ami e század folyamán a tudományos kutatás, gondolkozás terén megtörtént, a teljes szakítás az összes tudományok terén a theologiával. Miként a renaissance kora óta a philosophia és a természettudomány már a theologiától különválva fejlődött, ugyanez a különválás fog most a többi tudományokban is beállani. Tehát mindenekelőtt a históriából küszöbölik ki az összes vallási eszméket. A régi, keresztény álláspontú tudomány a Gond