Állami gimnázium, Eger, 1910

XII.

Testi nevelés.

1. Tornászat. A tanuló ifjúság az egész tanév folyamán teljesen felszerelt tágas tornateremben rendszeres tornatanításban részesült. Sajnos azonban, hogy iskolánk nem rendelkezik a szabadon való mozgáshoz és tornászaihoz szükséges megfelelő udvarral.

Csapatba osztás. A tornázást kétféle módon gyakoroltuk, u. m. a négy alsó osztályban az osztály-tornázás, a négy felső osztályban a csapat-tornázás rendszere szerint. E két rendszer abban különbözik egymástól, hogy míg az osztály-tornázásnál célunk a tömeg képzés s így egy tornaszeren egy időben 4 vagy több tanuló foglalkozik, addig a csapat-tornázásnál erő és ügyesség szerint csoportosítva egy előtornász vezetése alatt végzik a gyakorlatokat. Az erő és ügyesség mérést az év elején és végén végezzük, amely a következő módon történik. Erőmérés korláton hajlított támaszból tolódás nyújtott támaszba, nyújtón függésből húzódás hajlított függésbe. Minden tolódás és húzódás két pontegységet számít. Az így nyert erőpontok összege határozza meg, hogy hányszor kell a tornásznak sarkazni, vagyis páros lábbal úgy fölugrani, hogy sarkaival a combját érintse. A tolódás, húzódás és a sarkazás számainak összege határozza meg az erőpontok összegét. Ügyességi gyakorlatokat végeznek a nyújtón, korláton és a lovon. 5 pontot kap, aki mintaszerűen végzi a gyakorlatot. 4 pontot, aki kifogástalanul, 3 pontot, aki jól, 2 pontot, aki közepesen, 1 pontot, aki gyöngén és 0 pontot, aki nem tudja a gyakorlatot elvégezni. Pontozunk még az úgynevezett népies gyakorlatokból is, u. m. magas és távolugrásból és mászásból rúdon. A magas ugrás kezdő magassága 100 cm. = 1 pont és minden további 5 cm. 1 pontot számit. Távolugrásból a kezdő pontegység 350 cm. és minden további 20 cm. 1 pontegységet számít. Mászásnál gyorsaság szerint legtöbb pont 5. Az így nyert erő, ügyesség és népies gyakorlatok