Állami gimnázium, Eger, 1908
V. Kirándulások. Tanulmányi kirándulás Egerből a Bükkhegységen át a diósgyőri vasgyárba és Miskolczra. A múlt év vége felé megnyílván az Eger—putnoki vasút, sejtettem, hogy e körülmény az egri tanulóknak igen üdvös lesz, a mennyiben a Bükk hegység páratlan szépségeit, növény és állatvilágát hozzáférhetőbbé teszi. Áldozó csütörtökön kezdtem meg említett vasút felhasználásával a tanulók kirándulásainak sorozatát. E kirándulás sejtelmemet teljesen igazolta, mertem tehát vállalkozni ennekelőtte igen nehéz feladatra: tanulóknak nagyobb csoportját a Bükkhegységen át gyalogszerrel Miskolczig vezetni. Ezelőtt 5 évvel a derecskéi völgyön át menve tettük meg az utat, mely annyira elcsigázó volt, hogy másodszor ily utón gyenge tanulókat kockázatos vállalat lett volna. Piros Pünkösd vasárnapján reggel 6 órakor gyülekeztünk az egervári megálló helyen, 24 tanulót sorakoztattam Kiss Nándor kartársam segédlete mellett. 6 óra 20 perczkor vígan szállottak be a tanulók a kocsiszakaszokba, üditőleg hatott rájok a jobbról-balról elterülő szőlőföldek, rétek, erdők zöldje, mely az ég szürkesége mellett tündöklőnek jelentkezett. A bélapátfalvi vasúti állomásra 8 óra 6 perczkor megérkezvén, azonnal megkezdtük gyalog sétánkat. A Bélkő ormait felhők takarták, mig annak északi nyúlványai éles körvonalokban rajzolódtak az égboltra. A Vanna rétnek tartottunk, átmenvén előbb Bélapátfalva főutczáján; kürtösünk a kürt rivalgásával felverte ez utca csendjét. 9 órakor értünk a Vanna-rétre, a forrást most lentebb találtuk, mint előző évben, így megtudták a tanulók, hogy a forrás ugyanazon szakadékban változtatni szokta előbuggyanását. A Vanna-rét az Ördöghegy északi szelén terül el, szabályos növésű
