Állami gimnázium, Eger, 1907
fejezet a függvények szélső értékéinek meghatározása. Ez a reáliskolákban esetleg a dolgozatomban kifejtett módon történhetik; gimnáziumokban pedig, miután ott Taylor sorát nem tárgyaltuk, teljesen a szemlélet alapján, amint ez Boréi könyvében található. (E részlet külömben, valamint a differenciálhányados elemi tárgyalására vonatkozó egész fejezet dr. Molnár Evelin fordításában megjelent a középiskolai Mathematikai lapok 1908. évi januári számában.) A VII. osztályban átveendő még a reáliskolában a határozatlan egyenletek tana is. A VIII. osztályban bevezetjük az integrál fogalmát, először úgy tárgyalva az integrációt, mint a differenciálás inverz műveletét, azután áttérünk a határozatlan és a határozott integrálok értelmezésére. Elvégezzük még az egész stereometriát, ami könnyen fog menni, mert a felszín- és térfogatszámitásoknál a határozott integrál ismerete sok időmegtakaritást jelent. Reáliskolákban ezenkívül még a kúpszeletekre vonatkozó tárgyalások vannak hátra, melyek tekintve, hogy az infinitezimális számítás módszerei már ismeretesek, egységes módon, aránylag rövid idő alatt elvégezhetők ; a szükséges idő megvan, mert a gimnázium heti 2 órájával szemben itt 3 áll rendelkezésünkre. Végül természetesen mindkét középiskolában az algebra és geometria összefoglaló ismétlése következik, a hol csak lehet, a föggvény fogalom alapján. KÁNTOR NÁNDOR.
