Állami gimnázium, Eger, 1906

VI.

Jelentés a „Bajza-Önképzőkör“ 1906—7. évi működéséről.

Önképzőkörünk működésében elevenség, munkaszeretet uralkodott. Sajátságos jelenség a néprajzi tárgyak felkarolása. Valóban úgy tapasztaltuk, hogy az etnographiai kutatások iránt való érdeklődés az ember természetes hajlama s éber erejű már a serdülő ifjú lelkében is. Papp Pongrác VIII. o. tanuló a palóc nép szokásairól, Grünbaum József VIII. o. tanuló pedig a babonáról értekezett. Ha a paedagogus szemével nézzük ezeket a néprajzi fejtegetéseket, úgy tetszik, hogy ez egyik legjobb eszközünk a tények pontos megfigyelésének a nevelésére. Ha az egyik értekező a palóc nép szokásait bizonyos rendszerben csoportosítja, csak egy lépést kell tennie az inductio útján, hogy a palóc nép jellemére annak szokásaiból következtessen s ennek legsajátosabb vonásáúl humorát emelje ki. A másik a babonák nagyobb anyagát gyűjtötte össze és határozott szempontok szerint csoportosította. Ez is tényeket figyelt meg s ha a babona meghatározásáig nem is jutott el, de már egy fontos logikai műveletet tanult meg: a felosztást. A kutatási körben jelentkező tényeket a fundamentum divisionis alapján rendezte el. Csupán azért mondjuk el mindezt, hogy az önképzőkör működését kicsinylő skepticismus ürességét beláttassuk. A szabad fellépés, a szigorúbb tanári ellenőrzéstől függetlenebb működés, úgy hisszük, kissé kitaposott argumentumok azzal szemben, melyhez saját tapasztalatunk útján jutunk. Nincs az emberi életnek olyan köre, mely az embert ne érdekelné s a tudomány elemeivel megismerkedő ifjúnak alig van szabadabb tere tudomány- szeretetéről őszintébb tanúbizonyságot tennie, mint az önképzőkörben. Kimondhatnám, hogy az önképzőkör az ifjú tudományszere- tete őszinteségének az iskolája. De iskolája lehet a gondolkodás tudományos fegyelmezésének, logikus idomításának is. Az a két értekező a tárgy szeretetének engedve, szabad idejét szívesen for-