Állami gimnázium, Eger, 1906

— 65

Szept. 24-én V2 5 órakor keltünk és 6 órakor a Csorbára induló személyvonatra szálltunk. Gyönyörű hegyi úton a Magas- Tátra aljára értünk. Sajnos azonban, a Magas-Tátra ködbe volt burkolva és így nem gyönyörködhettünk a felséges látványban, melyet a M.-Tátra nyújt a vasúton utazónak.

A csorbái állomáson kiszállva, gyönyörű látvány tárult szemeink elé, amennyiben a havas csúcsok egyszerre előtűntek friss hótakaróval. Itt fölültünk a fogaskerekű vasútra, mely oly kellemes meglepetéseket nyújt a kirándulónak, amint magasabb és magasabb régiókba kapaszkodik.

11 órakor érkeztünk a Csorbái tóhoz. Itt a fürdőigazgatóság fogadott és a szállásúl kijelölt szobákba vezetett, melyekből gyönyörű kilátás nyílik egyrészt a kristálytiszta tóra, másrészt pedig a magasra emelkedő havascsúcsokra. A tó hátterében emelkedő óriási, hólepellel beburkolt csúcsokat a szél hol eltakarta, hol újból egész pompájukban tárta elénk.

Ebéd után a Poprádi tóhoz indúltunk, az út eléggé kellemes volt, dacára annak, hogy itt-ott havon kellett haladnunk. Itt módunkban volt a tipikus fenyvessel megismerkedni, mely főleg jegenye és erdei fenyőből állott. A talaj mindenütt gránit volt. Ez utunk háromnegyed 12-től fél 2 óráig tartott.

A Poprádi tó nem maradt hátra szépség tekintetében a Csorbái tó mögött, sőt sok tekintetben, mivel a magas csúcsok közvetlenül a tó mellett emelkednek, még meglepőbb. Itt rövid pihenőt tartva, 2 órakor elindúltunk a Békás tavakhoz, itt már törpe-fenyő régióban vezetett az utunk. A törpefenyők közűi magasabb cirbolyafenyők emelkednek ki. Az út itt is elég kedvező volt, csak a hó, mely elég sűrűn esett, kezdett alkalmatlankodni, eltakarván a gránit-sziklákat, nem lehetett kivenni a gyalogutat. Négy órakor érkeztünk a Békás tavakhoz, a honnan kénytelenek voltunk visszafordúlni, mert már a hó oly nagy volt, hogy teljesen eltakarta az utat és további haladásunkat veszedelmessé tette.

Visszatérve a Csorbatói szállásunkra, vacsora után már nem kellett figyelmeztetni a csapatot a lefekvésre, mert az első szemlénél már mindenki az ágyban volt. Ilyen havasvidéken éppen nem megvetendők a pompás, légfűtésű szobák és meleg teveszőr-taka- rók, melyek elég bőségesen állottak rendelkezésünkre.

Szeptember 25-én reggel 7 óra 30 perckor elindúltunk gyalog a Csorbatótól Tátraftired felé. A Klotild-úton botanizálva halad-