Állami gimnázium, Eger, 1906

— 15 — versben is megír „Tandithyramb és Talányábrándok“ címmel. A Fóthi dalba való ezt a belemélyedést, mint maga is bevallja, ideg­betegségének köszönheti, mert csak igy készülhetett ez a sisyphusi munka, a mely egy pályájából kizökkent szellem szomorú képét mutatja. Találóan mondja erről Kazinczy Gábor a maga emlék­beszédében : „Bámulatos emléke a kitartásnak, mint a középkor exegetáinak buvárlatai, de egy sikeresebben használhatott tehetség, egy genialis pazarló tékozlásának is.“ Ehhez hasonló élete végének egy másik munkája, a melyet már 1818-ban kezd meg, a „Dalverseny és Magyarázat“, melyben nyolcvanhat magyar költő kiszemelt verseit csoportosítja a tárgy hasonlósága és rokonsága szerint, mindegyiket hosszas, részletes eszthetikai magyarázatokkal kisérve. Fel-felvillan — mint Szvorényi is megjegyzi — ezekben az elemzésekben régi éles, beható meg­figyelése és egy-egy megvilágító ötlet, de általában ez is nem egyéb a zavaros reflexiók óriási tömkelegénél, egy genialis szeszély kalandos csapongásánál. Ezekben a végső években a Fóthi-dal magyarázatainak újra és újra való letisztázásán kívül törődött teste ápolásának szenteli idejét, főkép 1858 után, a mikor második nejét is elveszti; a po­litikai változások nem tudják felvillanyozni régen friss szellemét, az 1848-iki lázas események is csak annyi hatással vannak rá, hogy a Nemzetőrben hadi műszókat közöl, lelke elvesztette rugal­masságát, csak akkor élénkül fel kissé, mikor a Fóthi-dal magya­rázatait tisztázgatja reszkető kézzel, melyet négy füzetben akar kiadni, mikor 1861 március 6-án utoléri a halál, mely véget ve­tett mindvégig munkás életének. Ez nagy vonásokban Szemere élete, a maga változatos kö­rülményeivel s azzal a roppant hatással, mellyel kartársainak legnagyobbjaira volt. Friss szelleme, képzettsége okozta ezt inkább, mintsem művei, mert túlzott bizalmatlanságból a maga műveit in­kább megsemmisítette, ha kissé gyengéknek találta őket, de még igy is nagy körre terjed ki munkássága, a költészet, eszthetika és kritika és nyelvészet terén. a Szemere Pál mint költő. Szemere költői pályája nem oly számottevő irodalmunkban, mint működésének többi oldala. Hajlamánál, tanulmányainál fogva inkább más téren aratott elismerést a maga korában, mint a költői

Next

/
Thumbnails
Contents