Állami gimnázium, Eger, 1902

7 — núló ifjúság iránt nyilvánított ezen előzékenységéért és áldozat­készségéért fogadja a korcsolya-egyesület e helyen is az intézetnek köszönetét. A tavaszi és nyári időszakban a labda és más játékok mellett az érseki fürdő uszodájában az úszást gyakorolta az ifjú­ság. — Részt vett a tanúló ifjúság az intézeti tornacsarnokban tartott táncztanfolyamon is, a hol kellő felügyelet alatt a kezdők alapos táncztanításban részesültek, a haladók pedig gyakorolták magukat a tánczban. — Intézetünk 41 tanúlóval volt jelen a folyó évi május hó 21-én Esztergomban megtartott kerületi ifjúsági tor­naversenyen, a hol szabadgyakorlatokban, katonai rendgyakor­latokban, csapat és egyéni versenyekben kitüntette magát, a mennyiben az intézet a kiválóan sikerűit katonai rendgyakorla­tokért elismerő oklevelet és egy arany dijat, a kitünően végzett sza­badgyakorlatokért és a korláton végzett szép és szabatos gyakorla­tokért egy-egy elismerő oklevelet, négy tanúló pedig az egyéni ver­senyekben 2 drb ezüst és 2 drb bronz érmet nyert. Erről külön­ben az Értesítő más helyén lesz bővebben szó. Itt még csak azt a kedves kötelességet akarom leróni, hogy a tanári kar és az intézet nevében köszönetét mondjak első sorban Eger város Tekintetes Tanácsának és Képviselőtestületének azon jóindúlatáért és nagylel­kűségéért, a melylyel a kulturális czélra való tekintettel, a kerületi ifjúsági tornaversenyre rándúló szegénysorsú tanúló ifjak segélye­zésére 100 koronát adományozott. Hasonló köszönet illeti az egri ál­lami főreáliskola kebelében fennálló Segélyzö-egyesűlet és Bajza- Önképzőkört, a mely. egyesületek érdeklődő készséggel ajánlottak fel a fenti czélra 98 K 98 ft és utólag még 33 K-át. A rend és fegyelem, az ifjúság erkölcsi magaviseleté nagy gond­ját képezte a tanári karnak s állandóan odatörekedett, hogy az az iskolai követelményeknek és a társadalmi illendőségnek megfelel­jen. Szeretettel fékezte meg a tanári kar a legtöbbnyire kellő házi felügyelet és a családi nevelés hiányából keletkező rendetlenséget, gyermeki pajkosságot, de következetes és lelkiismeretes szigort al­kalmazott ott, hol nagyobb kihágások vagy ismételt fegyelemsze- gések ezt szükségessé tették. Az intézet fegyelmi állapota külön­ben teljesen kielégítő volt, a mennyiben csak 5 tanúlónál vált szükségessé a magasabb fokú igazgatói megrovás, a kik közül 4 tanúló a megrovás után jobb magaviseletét tanúsítván, a tanév vé­gére már a magaviseletből jobb érdemjegyet kapott; csak egy tanúló nyert kevésbé szabályszerű érdemfokot. Ezeken kívül — leszámítva a kisebb jelentőségű fegyelemszegéseket — a tanúló if­júság jó része ragaszkodott az intézet rend- és fegyelmi szabályaihoz. A vallás-erkölcsi nevelésre, mint az erkölcsi élet kútforrására, a nevelés leghathatósabb eszközére, különösen kiterjedt a tanári kar figyelme. Minden alkalmat megragadott arra nézve, hogy a ta­núló ifjúságban ápolja és növelje a vallásosságot s fejleszsze az erkölcsi érzéket. A róm. kath. ifjak vasár- és ünnepnapokon reggel 8 órakor az intézeti épületben szent beszédet hallgattak s 729-kor tanári felügyelet alatt az Irgalmas nővérek templomába mentek

Next

/
Thumbnails
Contents