Állami gimnázium, Eger, 1901
G Pedig nem is olyan új ez a módszer, már a nyolczvanas évek elején beszéltek róla. Nagyon sok idő kell arra, míg egy eszme testet ölt. Persze két nagy akadálya van s ez a két akadály éppen legfontosabb alapfeltétele a módszernek. De llát lássuk már most, hogy mit is kell alatta értenünk ha direkt módszerről beszélünk. Közvetlen módszer? mi ez? Sok idő kellett ahhoz, mig a felhőbe néző nyelvtudósok magas vesszőparipáikról lepillantottak a földre is és mit láttak ott? Az édes anyát kis gyermekével. Látták, mint tanítja gagyogó kis csemetéjét beszólni. Ha a gyermek valamit tesz, az anyja megnevezi előtte azt a cselekvést, ha pl. sír, a mi gyakran megesik, egyre mondja neki: miért sírsz kis fiam? ne sírj! — ha valami tárgyat vesz a kezébe, megmondja neki mindannyiszor a nevét, a míg meg nem tanulja. Ha nem haszonta- lankodik, megdicséri: jó fiú vagy! és a derengő gyermekész, mely olyan, mint a ködből kibontakozó hajnal, felfogja, hogy cselekvését sírásnak hívják, ennek vagy amannak a tárgynak ez vagy az a neve, sőt lassankint a tárgyak tulajdonságait is észreveszi és nevét is megtanulja. Kót-három óv múlva az édes anya repeső szívvel látja, hogy féltett kincse már bírja anyanyelvót, a nyelv szellemét magába szívta s ha vét is néha a nyelv szabályai ellen, az csak per analogiam elkövetett hiba. Mikor a „nagy“ nyelvtudósok némelyike ezt a fényes eredményt látta, leszálltak a felhők közül a földre, az édesanyához, tórdet-fejet hajtottak előtte s dicsőítették mint a legjobb tanítót. A szerény asszony pedig nem tudta, hogy miért éri ez a kitüntetés, hiszen ő nem tanított, ő csak játszott gyermekével. Nem használt ő nagy nyelvtanokat, nem rakott fel pápaszemet, segédeszközei a környező világ, meg egy-egy nagy ábrás képeskönyv voltak. De a tudósok annál inkább magasztalták Isten által a legmagasztosabb hivatásra rendelt teremtést, az édes anyát, ki játszva tanította meg gyermekét olyasmire, a mire ők nagy tudományuk daczára semmiféle erőlködéssel nem képesek. S megfogadták, hogy ezentúl őt fogják utánozni, mert ez a valódi, csalhatatlan módja annak. íme így szülemlett meg a direkt módszer eszméje, azé a módszeré, mely dicsőítése az édesanyának, ki vele született természetes ösztönénél fogva, minden tanulás nélkül alkalmazta azt évezredeken keresztül. Nyelvtudósok keresték sokáig, min-