Állami gimnázium, Eger, 1899
12 könnyen lehetnek visiói, a mi nem más mint gondolatainak külső megjelenése. De Thorringernél semmi sem vall arra, hogy neki látományai lehetnek. Törring a szellemet csak mint Deus ex machinát rántja elő, hogy a darab kísérteties voltát emelje. Azt hitte, hogy ezzel Shakespeare nyomdokaiba lép, pedig csak veszedelmes precedenst alkotott a lovagdrámairóknak, mert utánzói aztán el sem tudtak képzelni lovagdrámát kisértet nélkül. A mivel elrontja Thorringer jellemét, azzal rontja le a darab egységét is, illetve megfordítva van a dolog, a darab egysége ellen való vétség forgatja el Thorringer jellemét. Szó sincs róla, hogy a darabban ne volna drámai élet, habár csendesen lüktet, s hogy a darab egysége ne tűnnék folytonosan ki, de a befejezés olyan benyomást tesz, mint mikor a gyorsan haladó vonaton a gépész, közeledvén az állomáshoz, egyszerre elzárja a gőzt s fékezni kezd. Erre gyors kelepelés hallatszik, a mi azonban mind halkabb lesz, mig végre a gép megáll. Vagyis erőszakos kézzel belenyúl, a cselekmény vezetésébe s nem engedi, hogy az a jellemekhez, illetve azok lelki disposi- tióihoz mérten fejlődjék. Mi teszi már most a darabot tulajdonképen lovagdrámává? Első sorban a szereplő alakok. Látjuk, hogy mind talpig be- pánczélozott, felvértezett, besinezett lovagok a férfi alakjai. Másfelől a tárgy: hűbéres viszonyban levő lovagok lázadása fejedelmük ellen. Aztán az idő, a darab a XV. század elején játszik. Ezekkel kapcsolatban a kísérteties elem, melyből bőven kijut az olvasónak. A már említett kísérteties kisérteten kívül a seenírozás gyakran nem épen bizalomgerjesztő, a sok mindenféle boszorkányságtól, jóslástól, borzalmas és csodálatos tüneményektől, álmoktól pedig az embernek borsódzik a háta. Szóval a kísérteties elem az, mely leginkább kifejezésre jut a darabban s melyet az utánzók leginkább kultiválni fognak. De lovagdrámává avatja a darabot nyelve, stílusa is, az a sajátszerű áradozó, erőltetett erőteljes, durva, különcz nyelv, mely a Sturm- és Drang-korszakot általában jellemzi, s a mi nem más mint Shakespeare utánzat. Meg kell még említenünk, hogy e korszak sajátos tendencziái szintén mind kifejezésre jutnak a darabban. Megjegyezzük továbbá, hogy nem ez a darab lesz a lovagdrámák prototypusa, mert különben is csak későn jelent meg nyomtatásban és sokkal gyengébb is mint Törring következő darabja: Agnes Bernauerinn. Ismerkedjünk meg tehát ezzel.
