Állami gimnázium, Eger, 1899
7 megjelent mikor Törring e drámáját irta, nem kaphattuk meg. Lehet, hogy ez bővebben tárgyalja a dolgot. Ismerkedjünk meg azonban Törring darabjának meséjével s hasonlítsuk egyúttal össze Götz meséjével, — már a hol összehasonlítható. Már a darab kezdete Götz-re emlékeztet. Kaspar Thorringer beszélget nejével s elégedetlenkedik a miatt, hogy valóságos naplopó életet kell folytatnia; egy idő óta mindenfelé béke uralkodik. Azelőtt volt alkalma győzelmeket aratni, dicsőséget szerezni, de most — legfeljebb vadászhat. S aztán az országban olyan nyomorúságos állapotok uralkodnak, mindenfelé panaszkodnak Henrik herczeg kormányzása ellen. Götz IV. felv. utolsó jelenlétében majdnem szóról-szóra ugyanezt halljuk, midőn Götz beszélget nejével. Kezdődik a cselekmény. Egy fegyverhordozó levelet hoz Thorringernek, melyben felszólítják, hogy vegyen részt azon összeesküvésben, melyet 40 polgár szőtt a végre, hogy az uralkodó herczeg gonosz tanácsadóit meggyilkolják. De Thorrin- ger nem akar hallani a dologról, ő nem orgyilkos, ő csak nyilvános lázadásban vehet részt. E jelenet Götz V. felv. 3 jelenetére emlékeztet, a hol a parasztok felkérik Götz-öt, hogy vállalja el a lázadás vezetését, de ő vonakodik és semmi áron sem egyezik bele még akkor sem, mikor erőszakkal akarják kényszeríteni. Csak akkor enged, midőn megígérik, hogy a rablás és gyilkolással ezentúl felhagynak. A polgárok összeesküvése kiderül s a vezetők vérpadra jutnak. Ezt két lovag mondja el Thorringernek, kik a kivégzésnél jelen voltak s tudtára adják egyúttal, hogy a nép nyilvánosan felhívta őt a kivégzettek megbosszulására. Erre elhatározza, hogy személyesen fogja a fejedelmet igazságtalanságára figyelmeztetni. Itt vége szakad az első felvonásnak. A második felvonás kezdetén az udvarban látjuk, hol tanuk nélkül való kihallgatást kér a herczegtől. Tanácsot ülnek, hogy ezt megengedjék-e. Végre azt tanácsolják a fejedelemnek, hogy fogadja őt el, de igyekezzék felingerelni s ha
