Állami gimnázium, Eger, 1898
4 lefolyását, kimenetelét, a csaták zajában keletkezett költői darabok és — itt-ott ismeretes — szerzőik jellemzését: hátha tanítványaim szívesebben olvassák el tőlem, mint mástól. Azért is mert élő szóval az én ajkaimról hallották, a mit itt holt betűk rejtegetnek. Ne történjék félreértés! Távol van tőlem minden szerénytelen gondolat. Úgy vélem — tévedhetek is — hogy a tanúló-ifjú bizonyos vakhittel fogad mindent, a mit neki tanárja mond; amit pedig ír, azon kapva-kap. Ha ez való, miért ne aknáznék ki az ifjúság e gyöngéjét saját javára? Erre való alkalmasabb hely van-e az évi Értesítőnél? Nem szükség, hogy korszakos munkák legyenek azok, elfogadható excerptumok ép úgy megteszik a szolgálatot. Felváltva, minden tudományszakból egy nagyobb anyagot felölelő értekezésnek kellene az Értesítő élén állani, mely a tanúló értelmi színvonalán világosan, kézzelfogható áttekinthetőséggel tárgyalná a felvetett kérdést. Nem hiszem, hogy hasznukra ne válnék ez a tanúlóknak. És e munka csöppet se lenne lealázó egy tanárra se. A magam értekezésébe fölvettem mindent, a mit eddig a Thököly- és Rákóezi-korra vonatkozólag összegyűjtött Thaly Kálmán és más. De csak azt. Újat tehát ne várjon, ne keressen az olvasó. * * * Történeti áttekintés. Az 1663—64-iki török hábőrút követő szégyenteljes vasvári béke egyszerre elhervasztotta a nemzet összes reményeit, hogy alkotmányát valaha esonkitatlanul visszanyerhesse, hogy valaha boldogabb idők derüljenek fölötte. A magyar érdekek kárára kötött béke alapján a török . teljesen szabad kezett engedett a bécsi udvarnak Magyarországon. Ez pedig — kapva a kedvező alkalmon — régi titkos szándéka megvalósítását: az országnak az örökös tartományok közé iktatását tűzi ki legfőbb politikai czélul. E terv foganatosítására eg}'szerre megindúl a nyilvános hajsza a nemzet alkotmánya, szabadsága elkobzására, testi erejének megbénítására, lelki önérzetének kiirtására.