Állami gimnázium, Eger, 1898
10 szerencsével folytatták a német és szövetségesük, a horváí ellen. At-átcsaptak Ausztriába s egy-egy merészebb dandár- vezér még Bécs utczáiti is végig vágtatott vitéz kuruczaival. Az egész ország részt vett e szabadságharczban. A küzdő pór mellé egy sorba állt a büszke nemes; az üldözött kálvinista prédikátorral versengve hirdette a szabadság üdvözítő eszméjét a hazafias katholikus pap s egyforma buzgalommal és odaadással lelkesítették további küzdelemre a csüggedő katonákat. Az udvar nem volt elkészülve ilyen hatalmas erőkifejtésre. Nem gondolta, hogy a halottnak vélt nemzet, annyi furfanggal és ravaszsággal készített ravataláról, ily váratlanul talpra álljon s elsodorjon mindent, a mi vele szembeszállni elég vakmerő. Nem tudván gátat vetni az ár elé, újra békealkudozásokba kezdett. Lipót halála után a trónra lépő József mindenkép igyekezett kiengesztelni a fölkelt rendeket s maga Rákóczi is hajlandó volt békére, ha annak megtartásáért a külföldi fejedelmek is felelősséget vállalnak. De az udvar eddigi szószegései oly mértékben fölkeltették a rendek bizalmatlanságát, hogy a békekisérletre 1707-ben a Habsburg-dinasztia detronizácziójával válaszoltak s a szabad királyválasztás jogát a nemzetre vissza- szállottnak jelentették ki. Ezzel aztán kettészakadt még reménye is annak, hogy a király és népe közt az egyetértés helyreálljon. Folyt tehát tovább a harcz, makacsul, kétségbeesetten. A szerencse istenasszonya nem maradt hű a kurucz hősökhöz, olykor-olykor rákacsintott a labanezokra is. 1709-től pedig teljesen elfordult tőlük. Az ázsiai pestis megtizedelte Rákóczi népét; a trencséni csata balul végződik s utána legvitézebb vezérei árulják el, pártolnak át az ellenséghez. A várak egymás után nyitják meg kapuikat a császári hadak előtt. Az ország lakossága pedig kifáradva a hosszas harczban, kedve- szegetten a sok vereség miatt, mind hangosabban óhajtja a békét. Rákóczi sem ellenzi, sőt sietteti létrejöttét; mindazáltal nem mond még le azon ábrándjáról, hogy idegen segítséggel újra a maga részére csábíthatja a győzelem szerencséjét. E ezélból 1711-ben látogatást tesz az orosz czárnál Lengyel- országban; de míg oda jár, serege a majtényi síkon lerakja a fegyvert s Károlyi Sándor megköti a szatmári békét. Rákóczi nem veti magát alá a békepontok követeléseinek, de katonáit föloldja a hűségeskű alól.
