Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
91 Életrajzi adatoktól méltán eltekinthetünk, mert kortársról lévén szó, azok még nem lehetnek teljesek. Most pedig készüljünk a nagy beszédekre s erősítsük magunkat a következő szent szavakkal: »Én pedig azt mondom néktek, hogy a gonosznak ne álljatok ellene a gonoszszal . És a ki akar veled törvénykezni és el akarja venni a te alsó ruhádat, engedd néki felső ruhádat is. Ne ítéljetek, hogy ti is ne ítéltessetek. Miért nézed pedig a szálkát, amely vagyon a te atyádfiának szemében, a gerendát pedig, a melíy a te szemedben vagyon, nem vészed eszedbe? De mondom néktek: Akármi hivalkodó beszédet szóljanak az emberek, számot adnak arról az ítétet napján. Nem fertézteti meg az embert, a mi a száján megven bé, hanem a mi kijön a száján, az fertézteti meg az embert. Jaj e világnak a botránkozások miatt. Mert szükség, hogv legyenek a botránkozások; de jaj az embernek, a ki által a botránkozás lészen.« (Máté ev. 5: 39—40; 7 : 1, 3. 5; 11 : 36 ; 15 : 11; 18: 7). Kassuba Domokos városi képviselő beszéde, melyet 1894. jan. 28-án a polgármester által a reáliskola kifejlesztése érdekében összehívott értekezleten tartott. Mélyen tisztelt értekezlet! Heves vármegye szülőmegyém, Eger második szülővárosom, a mennyiben ifjúkorom jó részét itt töltöttem s 15 év óta polgára vagyok e városnak. Ebből érthető, hogv Eger városát nagyon szeretem, s szívből óhajtom, hogy anyagilag és szellemileg is legelső legyen a vidéken. Szóba jöhetnek a gazdasági és a műveltségi viszonyok: a műveltséghez gazdagság kell, tehát csak ott lehet annak érdekében áldozatokat hozni, a hol gazdagság van. Mindennek alapja tehát a pénzügyi kérdés: ennek emelésére minden eszközt, törekvést és forrást fel kell használni. Mint magyar s mint Eger v. polgára, örömmel üdvözli szónok az ifjú reáliskola iránt tanúsított érdeklődést, (Helyes!) — de ezen kívül a v. képviselőtestületnek tagja is lévén, lelkében aggodalmakat támaszt azon kérdés, melyről szó van. Bírnak-e a város polgárai annyival, hogv még nagyobb terheket elviselhessenek? Szabad-e az elszegényedett néptől követelni, hogy utolsó filléreit ide adja? Elbírja-e Eger városa ezen újabb áldozatot az elszegényedett nép megterhelése nélkül? (Nem!) Feláldozható-e a regále-pénz ezen egv czélra, midőn az már több más sürgős czélra le van foglalva, minők az elemi iskolák, kisdedóvók, dohánygyár, vendégfogadó, (Nem kell!) . katonai csapatkórház ? Erre kérték-e az egri érsektől a Koronát ? (Nem kell vendéglő!) Szóval a város pénzügyi helyzete rossz és világos, hogy a 120 ezer frt egyszerre erre a czélra nem fordítható. A mai értekezletre tegnap szétküldött felhívásban egyéb setét pontok is vannak, így pd. a tan- és mellékhelyiségek száma s nagy12*
