Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
54 Fontosabb s a szövegben fel nem említett hivatalos rendeletek. 1893. aug. 7.—34.781: az igazgatók irodai teendőik könv- nyítése végett díjnokot tarthatnak. Aug. 22.—39.142: a tandíj- fizetés és elszámolás új módozatai. Okt. 13.—46.463. utazási kedvezmények tanulmányi kirándulások alkalmával a m. kir. államvasutak vonalam. Nov. 5.—38.495. szigorú utasítás az I. oszt.-ba felveendő és az érettségire bocsátandó tanulók életkorát illetőleg. Nov. 15.—52.538. az igazgató kérése áthelyezésért ez időszerint nem teljesíthető. Decz. 7.—1477. (főig. sz.): a 4 osztály állandó tanmenete a módosításokkal együtt helybenhagyva. — 1934. ein. sz.: hivatalos iratokban még idegen ajkú ifjakra is magyar keresztnevek használandók. Decz. 15.—-52.018. főigazgatói köszönő-levél Bajzáth L.-nak a Jókai képért. Decz. 31.:—61.847. felhívás a milléniumi kiállításon való részvételre. Aug. 28.—1983. ein.: a milléniumi kiállítás alatt tartandó nemzeti és nemzetközi kongresszusok előmozdítandók. — Felhívás a debreczeni tanszerkiállításon való részvételre. Decz. 15.— 2606. ein.: a közoktatás állapotáról szóló XXII. min. Jelentés megküldetik. — Jan. 31.—42.174/93: alapfelszerelésre 713 frt rencl- kív. tanszerátalány utalványozva. Apr. 12.—335 főig.: ápr. 27.—28-ra főigazgatói szünnap engedélyezve. Máj. 17.—20.908 : az intézet segélyző-egyletének alapszabályai jóváhagyva. Ápr. 24.—17658: izr. tanulók személynevei mindig a születési bizonyítvány alapján jegyzendők be. A 2075. sz. gyűjtő-íven a Kossuth L. emlékének megörökítésére alakult bizottságnak 8 frt 80 kr küldetik meg. Az évzáró-vizsgálatokat, melyek jún. 20-tól, 26-ig tart aha k meg, valamint a jún. 29-iki záró-ünnepélyt, melyen t. k. a jutalmak is kiosztattak (1. V. d.) a szülők és tanügy-barátok nagy érdeklődésről tanúskodó számmal látogatták meg. Az iskolaév vége hozta meg közoktatásügyünk két kiváló vezetőjének lemondási hírét. Mi, kik a középiskolai reform hívei vagyunk, de egyébként is épp oly éber, mint elfogulatlan figyelemmel kísértük e két férfiúnak sok tekintetben korszakalkotó működését, a legnagyobb tisztelet által kísért őszinte sajnálkozással láttuk őket megválni azon helyről, melvet oly méltóan betöltötték; de azért teljes bizalommal viseltetünk a jövő iránt, melynek egyik főczélját, az intensiv munkát, kötelességeink további lankadatlan teljesítésével igyekezünk előmozdítani.