Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
10 Ugyanezen korból érdekesnek tartjuk felemlíteni a következő epizódot, melyet a hagyomány tartott fenn : »Ha a hagyománynak hitelt adhatunk, Fuchs érseket nem nagyon sziveitek az egriek, az akkori egri bíróval, a török eredetű Ali Pál urammal egyetemben, k' igen kedvelt embere vala az érseknek. Erről a/ Aliról azt beszélték, hogy kulcsár volt az egri jezsuitáknál s midőn II. Józséf e szerzetes rendet kitiltotta az országból, a távozó egri jezsuiták kincsüket, Ali tudtával, a boros hordókba rejtették. A bnroshordókat egy árverésen Ali vette meg, de az arany- és ezüst kincseket nem adta vissza a tulajdonos szerzetnek. Alinak épen a je- zsuita-gymnasium szomszédságában volt a háza. Az a földszintes kis ház volt ez, mely ma közvetlenül az egri állami reáliskolához támaszkodik. Ali Fuchs ideiében már bírája volt Eger városának.« (Arnóthi: Az erki pap. 1. kiad- 50. 1., 2. kiad. 69. 1) Pyrker János László egri érsek (1827—47.) gondoskodott rajziskoláról, melyben a legújabb időkig a gymnasiumi növendékség is nyerte a rajzolásbani oktatást. 1827. aug. 26-án vészt hirdettek Eger harangjai: a belváros nagy részével együtt leégett a cziszterczi rend temploma, kolostora, és gym- nasiuma is. A következő szünidők alatt az iskolaépület, ideiglenes tető alá véve, hamarjában csak annyira állíttatott helyre, hogy az 1827/8-iki tanév már abban legyen megkezdhető ; a teljes kiújítás pedig elnapol- tatolt, mert Willax Ferdinánd cziszt. apát jónak látta a túltágas kolostor egy részét átalakíttatni gymnasiummá, mit egyebek me'lett a hely csendessége s az ifjúság fölötti felügyelet könnyebbsége is eléggé indokolt. A kolostor nyugati szárnyának a templom mögötti s délnek álló része, mely addig részben a szerzet lakául szolgált, 16° hosszúságban a 2 felső emeletbe vezető lópcsözet és díszes apáti lakosztály által, a nélkül, hogy az átjárás akadályoztatnék, elkülöníttelett annak északi szárnyától s 6 világos s tágas tanteremmé alakíttatott át, melyeket a tanuló ifjúság 1828/9-ben a húsvéti ünnepek után el is foglalt. A régi gymnasium pedig, mely ekkép fölöslegessé lett, felsőbb jóváhagyás mellett csekély áron Pyrker J. L. érseknek azon czélra adatott át, hogy benne tanítóképezde, s zene-, rajz- és elemi iskola álljon fenn. Azonban Eger jóltevöje tekintetbe véve székvárosának szükségeit, átengedte Eger városa közönségének, mely azt katonai laktanyává alakította. Erre kiujíttatott. s a tanári személyzet lakosztályául berendeztetett az északi szárny, kivül-belül k'esinosíttatott s 1833-ban az isteni tiszteletnek átadatott a templom, mindez palakö-fedél alá vétetett, s a kolostor két szárnya és a templom közötti tér díszkertté alakíttatván, 1836-ban a kiépítetlenül maradt keleti szárny vonalán álló romladozott fal csinos vasrácsozattal helyetteríttetvén, 100.000 frtnyi összeget jóval meghaladó költekezéssel helyreállíttatott az egész épülettömeg s előtere fasorokat nyervén,az időtől a város egyik szebb pontját képezi. (»Az 1754-ben felállított gymnasiumi épület, 1827-iki nagy tüzkor leégvén, legfelsőbb jóváhagyás melleit Pyrker László bold, egri érseknek csekély áron s azon czélra engedtetett át, hogy — mint tervezve volt — be. ne mes- ter-képezde, zene- és elemi iskola álljon fel ; s így az apátság a kolostor
