Állami gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

io Lássuk tehát alapítónk rövid életrajzát*) s az alapító le­vél hiteles szövegét. Schwär ez István Borsodtnegye Sály községében 1813- ban vallásos szülőktől származván, ifjúságában az akkori idők­ben a legtöbb zsidó családnál szokásos egyoldalú s hiányos tanításban részesült ugyan, de ezen hiányt később szellemi tehetségei s társadalmi állása által nagyobbrészt kipótolta- Anyagi viszonyai szülői részről nem voltak igen kedvezőek, de sikerült neki szerény vagyonát szerencsés vállalatokkal tetemesen gyarapítani. Amúgy is szigorú becsületessége, fedd­hetetlen jelleme, kiváló értelmisége és szelíd bánásmódja által az összes lakosságnál és az egész környéken köztiszteletben s szeretetben állt. Nagy gőzmalmának felállítása és felvirágoz­tatása mellett, talált időt s módot más közhasznú intézmények és alapítványok létrehozására is, s mint a hitközség elnöke) páratlan buzgalommal vezette s fejlesztette annak ügyeit. Jel­lemző ezen derék férfiú kedélyére az, hogy a nagymérvű hi­vatalos elfoglaltságával járó fáradalmak s zaklatások ellen az iskola padjain, a gyermekek társaságában keresett s talált enyhülést. Igen gyakran s váratlanul jelent meg a községi is­kolában, de nehogy a tanítást zavarja, nyájasan köszöntve a tanítót, felkérte, hogy jelenléte által ne háborgattassa magát, hanem csak folytassa előadását. Azután leült egy padba és figyelemmel hallgatta a tanítást s a gyermekek feleleteit; egyik tanteremből a másikba ment, megdicsérte a szorgalma­sokat s megrótta a hanyagokat, de ezt is csak szelíd sza­vakban. Nagy érdemeket szerzett magának saját hitfelei sorsának javítása körül is. Eger városa 1841-ben adott lakhatási engedélyt izraelita vallásúaknak, kik oly gyorsan szapo­rodtak, hogy 1843-ban már rendes hitközséget alakíthat­tak. Gyermekeik tanításával-nevelésével akkoriban azonban még nem igen törődtek, a vagyonosabbak pedig házi-nevelő­vel is beérték. Csak 1855-ben Schwarcz István értelmes elöl­járósága alatt történt az első komoly lépés egy megfelelő nyil­vános hitközségi iskola ügyében, mely eleinte 3 osztályú volt s melyet azon év máj. 1-én nyitottak meg ünnepélyesen. *) Emléklapok, az egri izr. iskola alapításának negyedszázados év­fordulója alkalmával. (Eger 1880, 32 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents