Állami gimnázium, Eger, 1891
Tartalomjegyzék
Az alreáliskolák. (Statisztika és pályaválasztás) — A szülök figyelmébe. — „Egerben, a hol a gymnasium alsó osztályai már évek óta nem képesek az oda sereglő tanulókat befogadni, állami reáliskolát állítottam a lefolyt tanévben egy osztálylyal.“ E szavakat olvasva a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister- nek a közoktatás állapotáról szóló XX. Jelentésében s emlékezetemben felidézve mindazt, a mit rövid egy évi ittlétem alatt az egri áll. reáliskola lótjoga mellett, de még inkább ellen hallottam, úgy vélem nem hogy felesleges, de határozottan szükséges dolgot végzek, ha o kérdést az állam, a város s a közönség, tehát valamennyi mérvadó tényező érdekében, alapos tárgyilagos vizsgálatnak vetem alá, melynek eredményei,legyenek azok akár kedvezőek akár nem, már csak azért sem lesznek meddőek, mert a helyzet megvilágításával járnak s a nézetek tisztulását teendik lehetővé. Hogy azonban a szkeptikus olvasónak jó eleve eloszlassam minden elfogultságát, s jóhiszeműségét részemre biztosítsam, nyomban kijelentem, hogy vizsgálódásom kezdetén még magam sem tudom, hogy a pro és contra érvek közül melyek fognak túlsúlyra emelkedni. Olvasóim tájékoztatása s az anyag megszorítása kedvéért kijelölöm a következő főbb kérdéseket, melyekkel foglalkozni szándékszom: 1. A reáliskolák létjogosultsága a gymnásiumokkal szemben, tekintet nélkül az egységes középiskolára2. Az egri reáliskola jelene s jövője tekintettel az egységes középiskolára. 3. A reáliskolai szerződés pénzügyi méltatása, különös tekintettel Eger városára. 4. Minő pályákra léphet az alreáliskolát végzett növendék?
