Állami gimnázium, Eger, 1890
15 S már ezért is indokolt, hogy a méhek munkás tagjai a dologtalan heréket, — kik csak a kész táplálék fogyasztásában működnek közre — természetszerű feladatuk betöltése után társadalmukból kiküszöbölik s megölik. Az egyesek, a család, a társadalom, s ezek összesége, a melyeket a „Haza“ szent fogalma alatt egyesitünk csak kitartó, lankadatlan munka által lehetnek nagygyá, hatalmassá és boldoggá, mert mindennap látjuk, hogy a munka nyomdokain áldás, jólét fakad, s ez adja meg az emberi életnek a megelégedést, a mely a boldogságnak alapja. Legyen tehát ez intézet a komoly munka hajléka, s legyetek benne ti a munkástagok, kik vezetésünk mellett szüléiteknek örömet, magatok részére pedig munkátok által oly kincseket szereztek, melyek jövő boldogságotoknak alapjait fogják képezni, s melyeket a tűz el nem pusztít, a rozsda meg nem emészt. Ezzel Eger városának uj középiskoláját, az egri alreálisko- lát, megnyitóttnak nyilvánítom“. Az igazgató megnyitó beszéde után felolvastattak az intézet rend- és fegyelmi szabályai, — s a növendékek a szükséges útbaigazítással láttatván el, — a rendszeres tanítás megkezdetett. Hogy intézetünk történetének, melyet községi jellege alatt leélt — teljesen hü képét adjam, megkell emlékeznem azon körülményekről is, melyek ez idő alatt iskolánk beléletére zavarólag hatottak. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 34.487/90. és 38.109/90. sz. a. a reáliskola személyi ügyeire vonatkozó rendeletéiben azon határozott kívánalomnak adott kifejezést, hogy a magyar és németnyelvi órák ellátására egy ezen szakokból képesített tanár alkalmaztassák, a képviselő, testület ez okból a magyar és német nyelvi helyettes tanári tanszékre 1890. szeptember hó 7-én tartott közgyűléséből 8.922. sz. a. hozott határozatával szabályszerű pályázatot hirdetett, s miután a hirdetés eredménytelen maradt, a pályázati határidőt a képviselőtestület 9440/90. számú határozatával október hó 20-áig meghosszabitotta. Az 1890. évi október hó 30-án tartott képviselőtestületi
