Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1948

Gárdonyi: „Á mi életünk feladata a munka!" Miénk az iskola! Az 1948. esztendő döntő jelentőségű a magyar művelődés történetében. A nagy­birtokok felosztása, a bankok, gyárak és nagyüzemek államosítása után a fordulat évében a dolgozó népé lett az iskola is. A magyar nép irányítani akarja gyermekeinek nevelését. A magyar pedagógusok, a magyar ifjúság és a szülők egy úton haladnak. Ez az út a szocializmus építésének útja. A szülők és a pedagógusok feladata, hogy dolgozó, küzdő és harcos fiatalságot neveljenek az épülő rend számára. A magyar ifjúság fel­adata pedig, hogy a nevelők munkáját biztosítsa fegyelmezett magatartással és jó tanulással. „Azt akarjuk, bogy a magyar köztársaság már az ifjú szívekben is szikla- szilárdan, megingathatatlanul fundáltassék" (Ortutay). A magyar nép és a magyar demokrácia vezetői bizalommal és várakozással tekintenek a mi iskolánk felé. A pedagógusok, a szülők és a tanulók felelősek a magyar jövőért. A régi magyar iskolapolitika „a maga kasztszerű felépítésével tükörképe volt a magyar feudális társadalomnak" (Szávai). A mi iskolánk „a kiművelt emberfőnek számát, elsősorban a munkásság és a parasztság köréből tíz- és százezrekkel akarja és fogja növelni" (Rákosi). A mi iskolánk társadalmi osztályra, vagyoni helyzetre, származásra való tekintet nélkül egyformán biztosítja mindenki számára a műveltség megszerzését. A mi iskolánk nem áll magányos szigetként távol a valóságtól, a haladástól, a politikától egy dolgozó, fejlődő, öntudatosodó társadalomban. A mi iskolánk diadalmas optimizmussal nézi a környező világot, hisz az em­beriség jövőjében, a világ arculatának a megváltozásában. A mi iskolánkban a pedagógus „az új ember kovácsa." A mi iskolánkban duzzadó kedvvel, az ipari munkásság hősies példáján buz- dulva, a munkaverseny lázában égve dolgozunk az 5 éves terv megvalósításáért, mert az 5 éves terv a magyar ifjúság terve is, ez ad értelmet tanulásának, munkájának s célt életének. Bízvást mondhatjuk Csokonaival: .......jő oly idő, melyben nékiink a vidékünk ú j Helikon lesz." Gárdonyi: „Ä nemzet jelene a nemzetgazdaság és politika erején áll!" Iskolánk államosításának a története. 1948. július 14-én Eger m. város polgármesterének 9605/1948. sz. határozata ér­telmében a városi közigazgatási bizottság Vörös Lajos számv. tanácsos vezetésével zár alá vette az államosítási törvény (1948: XXXIII. te.) alapján a Ciszterci Rend volt egri Szent Bernát gimnáziumát. 1948. június 22-én következett a számbavételező el­járás. Ezt a munkát dr. Habis György mb. igazgató végezte el Ocsvár Géza tanár segítségével. Dr. Habis György mb. igazgató 1948. június 30-án a 4282—1/47—48. sz. főigazgatói rendelet alapján átvette dr. Hegyi Kapisztrán ciszt. r. perjeltől a gimná­zium épületét, berendezését és felszerelését. Az állam a következő volt rendi (állam­segélyes) világi alkalmazottakat vette át: dr. Habis György, dr. Mikó Sándor, Öcsvár Géza, Rédei Rezső tanárokat, Hajas András irodai tisztviselőt, Bognár Gábor és Vas István altiszteket. 1948. július 28-án a IV. számú miniszteri bizottság dr. Takács Gyuláné, az V. főosztály kiküldöttje vezetésével megosztotta az államosított intézet és a Ciszterci Rend vagyonát. Az államosítással kapcsolatos rendkívüli nyári mun­kálatokban a mb. igazgatónak Ócsvár Géza, Rédei Rezső és Hajas András segéd­keztek. A kis létszámú testület 1948. szeptember 1-ére dr. Radich Jolán, Darvas Andor és dr. Lukács Dezső gimnáziumi tanárok idehelyezésével részben, a tanév elején

Next

/
Thumbnails
Contents