Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1947

A tanév folyamán mindent elkövetett Kollégiumunk is, hogy a negyvennyolcas centenáriumot méltóképen megünnepelje. Mindenekelőtt dr. Mikó Sándor tanár veze­tésével megszerveztük a Negyvennyolcas Ifjdsági Bizottságot. A diákönkormányzat segítségével indult meg a munka. Összegyűjtöttük s díszes alakban bekereteztettük minden negyvennyolcas emlé­künket. A szabadságharc ciszterci áldozatainak emléktáblái éppen úgy helyet kaptak a gyűjteményben, mint negyvennyolc szereplőinek egri vonatkozásai, intézetünkkel való kapcsolatai. A gyűjteményt a Dunavölgyi Ifjúsági Héten is kiállítottuk, a látogatók általános véleménye szerint ebből a szempontból a mi gyűjteményünk volt a leg­gazdagabb. Egész évi tanító- és nevelőmunkánkat áthatotta a negyvennyolcas gondolat. Dolgozatokat írattunk minden osztályban a szabadságharcról és a márciusi napok­ról, az érettségi írásbelin a magyar és a francia tétel is centenáriumi vonatkozású volt. Jól tudtuk azonban, hogy mindez nem elég, a jelennek is alkotnia kell, még­pedig maradandó módon. Résztvettünk a centenárium jegyében folyó városi híd­építésben, .az egri negyvennyolcas sírok rendbehozatalában, terjesztettük a Lánchíd- jelvényeket, előadásokat tartottunk népfőiskolákon és a megyei 48-as kiállításon. A Kollégiummal kapcsolatos Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége a nagysikerű karácsonyi vásár és farsangi vacsora jövedelmét ifjúságunknak ajánlotta föl 48 em­lékére. Ugyancsak ennek a gondolatnak a jegyében szervezte meg a sorkosztos- intézményt, ezzel kapcsolatban sok szegény tanulónak adott lehetőséget a tovább­tanulásra. Negyvennyolc emlékét akartuk megörökíteni jelentős iskola-bővítésünkkel. Ez a nyár és az ősz feladata lett volna, minden előkészület megvolt rá, hogy sikerüljön. A centenáriumi ünnepekből iskolánk dicséretesen kivette a részét. Egyrészt a maga körében tartott fényes külsőséggel ünnepélyeket, másrészt pedig részvételével és szereplésével emelte a közös ünnepélyek fényét. Megjelentünk a város és a megye minden emlékünnepélyén, énekkarral, zenekarral szerepeltünk a centenáris ifjúsági hangversenyen, 48-as népi tánccsoportunk pedig nemcsak városi és megyei vonalon, hanem országos viszonylatban is szép sikereket aratott. Résztvettünk az egri emlék­művek megkoszorúzásán s kerékpáros csoportunkkal a kápolnai csata megünneplésén. A sport vonalán egyrészt az itthoni ünnepségeken s a közös testnevelési be­mutatón szerepeltünk, másrészt sikerrel vettünk részt a kegyeleti váltófutásokban, a centenáris országos tornaversenyen és a pécsi centenáris ciszterci diákolimpiászon is. Mindenütt becsületet szereztünk Kollégiumunk hagyományos szellemének. Mindez — jól tudjuk — csak eszköz volt. A munka gyümölcse lassan érik meg az ifjú szívekben, de a lassú érés mindig maradandóbb, mint a villanásnyi siker. Ezzel a gondolattal valósítottuk meg terveinket, s ezzel a készséggel állunk további terveink szolgálatába.

Next

/
Thumbnails
Contents