Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1943
6 I. ISKOLÁNK MÚLTJA. Az intézet története. Alig szabadult fel Eger városa 1687. végén a török járom alól, a következő évben már megjelentek falai közt a jezsuiták. I. Lipót telket, Széchenyi György esztergomi prímás meg a szepességi savniki ciszterci rendi apátság javait ajándékozza nekik. A gimnáziumi tanítás már 1689-ben megindul, és 1698-tól kezdve az új iskola három tanár vezetése alatt hatosztályú teljes gimnáziummá fejlődik. Az iskola előbb a jezsuita telken álló török házakban húzódik meg, majd a már felépült rendház északi szárnyában kap szállást. 1729-ben Foglár György kanonok házát és telkét a jezsuitáknak adja, s az ő telkén építik meg és avatják 1754-ben a gimnázium kétemeletes épületét. Az állami gimnázium déli homlokzata ma is őrzi még a nevezetes dátumot. 1773-ban eltörlik a jezsuita rendet. Az egri gimnázium árván marad. Tanárai egyelőre egyházmegyei papok, de a helytartótanács már három év múlva 1776-ban átadja a volt jezsuita kollégiumot és gimnáziumot a pilis-pásztói ciszterci rendi apátságnak. II. József azonban 1787-ben a pásztói apátságot eltörli, s az egri intézet tanulmányi alapból fenntartott királyi gimnáziummá lesz. Tanárai jórészt a volt ciszterciek, kik szerteszét laknak a városban, mert II. József a rendházat kaszárnyának, majd bérháznak rendelte. 1802-ben a pilis-pásztói apátságot a királyi szó visszaállítja s újra megbízza az egri kollégium, gimnázium és templom fenntartásával. 1814-ben az apátság egyesül a zirci apátsággal, s ettől fogva az egri gimnázium fenntartója a magyarországi Ciszterci Rend. 1822-ben leég a város nagy részével együtt a gimnázium, rendház, a templom is. Villax Ferdinánd zirci apát, hogy a templomot s a rendházat újra építhesse, a gimnázium épületét eladta Pyrker László egri érseknek s a gimnáziumot a rendház nyugati szárnyában helyezte el. A régi gimnázium épületét Pyrker érsek előbb iskolának szánta, majd pedig rendbehozatala után a katonaságnak ajándékozta kaszárnyául. Az is maradt 1892-ig. Azóta reáliskola, majd állami gimnázium. A reformkorszak s a szabadságharc éveinek lezajlása után a szomorú emlékű 50-es évek hoznak nagyobb változást az intézet életében. Az osztrák Entwurf 1850-ben nyolcosztályúvá alakítja a gimnáziumokat. A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcsészeti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyesség oly- képen, hogy a nagygimnázium számára a Ciszterci Rend 12 vagy 13, az egri érsek pedig 3 tanárt ad hat éven át, míg a Rend saját tagjaival
