Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1943
42 ságot megengedte: „erős a szándékom, hogy igaz jótettek fakadjanak nyomukban...“ S távozunk az egyszerű fakereszt alól, mint meggyógyult a kórházból; leráztunk magunkról minden világi külsőséget, hazugságot és most itt állunk megújulva, tisztán, hogy visszamenjünk a durva, fásult világba és elvigyük szenvedő embertársaink közé a cserkésztábor éltető, üde lelkiiletét! „Ránk vár a világ . . .“ Eddig fiaink írása. Hisszük, életük csak mindennek folytatása, virágbaszökése, beteljesedése lesz. A három tábor résztvevőin kívül 38 cserkészünk levente-ifjúvezetői táborban volt, részben mint kiképző. A hagyományos téli tábort a kedvezőtlen hóviszonyok miatt az idén nem tudtuk megvalósítani. Az idei iskolaév hosszú szüneteiben is végeztünk csapatmunkát, bár cserkészeink kétharmad része vidéken lakik. Csapat-, raj- és őrsi összejöveteleinket és kirándulásainkat a cserkészügyességekben való kiképzésre és a cserkészlélek elmélyítésére használtuk, mindig meghagyva a lehetőséget, hogy cserkészeink önmagukat helyesen kiélhessék. Ezazönállóság, szabadság, az erőnek ez az öntevékeny,nemes kifejt- hetése és érvényesíthetése a cserkészetnek legnagyobb vonzóereje. A cserkész győzelmesen érzi egyéniségének kibontakozását, idealizmussal teli lelke örömmel kap a cserkésztörvények nemes lelkisége után, és büszke öntudattal tölti el őt az, hogy másnak használhat, segíthet, másokért áldozatot hozhat, és reá számítanak. Ezt a lelkületet és csapatunk régi hagyományainak szellemét, magyarságunk megismerését és megszeretését, nemkülönben a vezetésre való elhivatottságot és készséget erősítette a csapatban megtartott segédtiszti és őrsvezetői tanfolyam, ezt december 1-től március 28-ig 5 tisztjelölt és 47 őrsvezetőjelölt végezte el. Őrsvezetőképző táborban 17 cserkészünk vett részt. A Vezetőképző Keret (VK) egri bervavölgyi tagozatának 39 cserkészünk tagja, akik több kiképzőtáborban voltak kiképzők. A leventemunkában cserkészlélekkel veszünk részt. Az ifjúvezetők majdnem mind cserkészek, három tisztünk levenfeparancsnok. Csapatunk által berendezett rádiós otthonunkat a levente híradós szakasz használja, amely majdnem csak cserkészekből áll. Az iskolaév hirtelen lezárulása megakadályozta, hogy a cserkészfogadaímaf ünnepélyesen rendezzük meg. Ezért az utolsó napon, amelyen még együtt voltunk, március 31-én, a közös szentáldozás után a cserkészotthonban egyszerű keretek közt vette ki a csapat parancsnoka 45 jelölttől a cserkészfogadalmat. — Szent György napjának előestéjén Szent György-tábortüzet tartottunk az intézet udvarán és megújítottuk cserkészfogadalmunkat. Szívesen vettünk részt társadalmi megmozdulásokon. Körmeneten rendfenntartók voltunk, jótékonycélú előadás jegyeit hordtuk ki, gyűjtöttünk diákotthonok, majd bombakárosultak javára, résztvettünk rongygyüjtésben, máskor meg szekereken jártuk be a várost, hogy a Szegénygondozó számára felajánlott természetbeni adományokat gyűjtsük össze. Halottak napján díszőrséggel róttuk le kegyeletünket intézetünk elhunyt tanárainak és jótevőinek sírjánál. December 4-én a sebesült katonáknak elvittük a Mikulás összegyűjtött ajándékait és kis előadással igyekeztünk néhány percre derűt lopni a szívükbe. Ugyanezen a .napon az egri Keresztény Ifjúsági Front intézetünkben tartott előadásán is szerepeltünk, népviseletben népi táncot mutattunk be, ami Egerben kezdeményezésnek számít, és nagy sikert arattunk bábszínházi előadásunkkal, ami szintén újdonság volt az egri közönség számára. December 5-én tábori beszámolót tartottunk a cserkész-szülőknek. A tiszafüredi és szögligeti táborokról színes fény- képfelvételeket mutattunk be, regős táborunk résztvevői tánc- és bábszínházbemutatóval szerepeltek. Bábszínházunk működéséről külön is beszámolunk. Keszthelyi Ferenc cserkészünk buzgólkodása hívta életbe az elmúlt iskolaév végén. Különösen hatodikos osztály
